Hittudományi Folyóirat 7. (1896)
Sipos István: Ecce Vrigo concipiet
288 מלע ■ alam ~ latitavit, absconditum, occultum fuit gyöktől származtatják. ■»Álmait, írja sz. Jeromos, non solum puella, v. virgo sed cum tTtixáau virgo abscondita dicitur et secreta, quae nunquam virorum aspectib. patuerit sed magna paren- tum diligentia custodita sit.«• A rabbi irodalom is nyilván tanúsítja, hogy a régi zsidók leányai sohasem mutatkoztak a nyilvánosság előtt, 1 tehát körülbelül úgy, mint ma a mohamedánoknál [serdülő korától (12 éves) fogva nem enge- dik többé az utcára, csak 12 éven aluli gyermekeket láthatni az utcán nemi különbség nélkül játszani]. És ennek nyoma van a Szentirásban is, néylég Prov. 30. 19. azért tartja megfoghatatlannak, hogyan lehetséges megesni leánynak, továbbá II. Mach. 3, 19-ből látszik, hogy egészen rendkívüli valami volt hajadonokat az utcán látni, csak nagy nemzeti gyász és szerencsétlenség esetén történt meg »Accinetaeque mulieres ciliciis pectus per plateas confluebant, sed et vir- gin.es, quae conclusae erant, procurrebant...«. Hogy miért volt e nagy vigyázat, tudvalevő, a férjhezmenő hajadonnál ugyanis igen nagy jelentőségű volt. hogy a nászéjen szűznek találtassák. Deut. 22, 13—21.. mint e helyből látható, a menyasszony szülei ugyanazért (tanúk előtt) eltették és híven megőrizték a nászéjen használt lepedőt v. takarót, hogy leányuk híven megőrzött szüzességét szükség esetén (ha t. i. a férj később megunva nejét, előzetes defloratiora hivatkozva, válásra ürügyet keres) bizonyíthassák. IT. o. olvasható, hogy ha defloráltnak találtatott a nászéjen a hajadon, »ejicient eam extra fores domus patris sui et lapi- dibus obruent viri civitatis ejus et morietur quoniam fuit nefas in Israel, cum fornicaretur in domo patris sui et auferes malum de medio tui«. Ma is ez esetben minden 1 A mai zsidók szerint régente nemcsak már eljegyzett, de egyáltalán hajadomial nőtlen férfinek egyedül lenni Dávid kora óta nem volt szabad, okot e tilalomra szerintük fia Arnnon szolgáltatott, aki nővérét ily egyedüli együttléttel visszaélve megszeplősítette. A későbbi talmudisták és kabbalisták szerint érinteni, sőt rá nézni sem volt szabad hajadonra. L. Mayer. Judenth. in sein. Gebrauchen, 1&43. p. 309.
