Hittudományi Folyóirat 7. (1896)
Dr. Rézbányai József: A nemzeti, tartományi és egyházmegyei zsinatról
259 ezredéves gyakorlatnak volna ellenére, nem egykönnyen fog tért hódítani, és hogy az egyház feje és vele egyetemben az anyaszentegyház kormányzására rendelt püspökök jól meg fogják fontolni, hogy vájjon ezen az egyház ezeréves gya- korlátával ellenkező módosítás vagy újítás szükséges-e, vagy hasznára válik-e az egyháznak? Amint hogy ily fontos ügyben, amely egyenesen a lelki hatalmat érinti, amely a szentírásra, és pedig egyenesen Krisztus •Urunk szavaira és az ősi hagyományra támaszkodik, nem is tehetnek más- ként; de ha szükségesnek fogják találni, hogy az ősi elvtől és gyakorlattól eltérjenek, akkor okvetetlenül be fog az az idő következni, amidőn a világiaknak is megengedi az egyház az egyházmegyei zsinaton való részvételt. De ©z a tanító-egyház, illetve a hierarchia dolga. A kánonistának feladata csak: a jog- és tényállást, a jogéi- vek és tények alapján kifejteni! Az egyetemes zsinaton hajdan részt vettek császárok királyok, fejedelmek, még pedig vagy személyesen, vagy pedig követeik képviseletében, de nem mint bírák, hanem mint pártfogók (vagy védnökök, defensores). így mutatja ki XIV. Benedek pápa,1 de Synodo dioecesana című irány- adó művében. Tartományi vagy nemzeti zsinaton fejedelmek vagy világiak nem szoktak részt venni.2 Miért is némely tartó- mányi zsinatokat, épen a világiaknak jelenléte miatt, soha- sem ismert el az egyház érvényeseknek.3 De habár nincs is joguk a világiaknak arra, hogy a tartományi zsinaton jelen legyenek, meg lehet őket hívni és részt is vehetnek e zsinaton, hogyha politikai ügyet is tárgyal a zsinat, vagy ha más okból hasznos és üdvös jelenlétök.4 De ezen esetektől eltekintve, nincs egy világinak sem 1 XIY. Bened. p. i. 11. n. 1., 2. cap. 9. ? U. az n. 3. 3 Synod. Tyria a. 335. reprobata a Cone. Alexandr. — U. az XIV. Bened. n. 4. 4 Luc. Ferrar. i. h. 97 ,.94 .מ. 17*
