Hittudományi Folyóirat 7. (1896)
Dr. Rézbányai József: A nemzeti, tartományi és egyházmegyei zsinatról
260 joga arra, hogy tartományi zsinaton részt vegyen, főkép a trienti zsinat óta. Ez okból az 1582-ki toledói zsinatot a római szók addig nem volt hajlandó érvényesnek elismerni, mig csak nem törülték a zsinaton jelenvoltak névsorából a királyi kormányzó nevét, mi végre is XIII. Gergely pápa óvástétele után, bár hosszas vonakodás után, meg is történt.1 Az egyházmegyei zsinatra pedig nem is lehetnek vilá- giak hivatalosak, amint ezt már kifejtettük, hacsak e tekin- tetben, jogszokás folytán, idővel módosítás nem történik. 1 2 6. A tagoknak kötelezettsége, hogy a zsinaton megjelenjenek. Hogy a püspök tartozik időnkint zsinatot összehívni, föntebb már érintettük. Ha ezt elmulasztja, köteles erről számot adni, illetve magát tisztázni és a mentő okot elő- adni, midőn az apostolok fejedelmeinek sírját meglátogatja (visitatio ad limina Apostolorum). Hogy az egybehívott zsinaton elsősorban ő köteles meg- jelenni és részt venni, magától érthető, kellő kánoni ok fen- forgása esetén helytartója (vicarius episcopalis) helyettesítheti. De kötelesek a káptalan tagjai is, ha meghivattak, megjelenni, ha vonakodnának, egyházi fenyítékkel is reá szoríthatók.3 Kötelesek továbbá a lelkipásztorok (curati et beneftciati) megjelenni. Itt ugyanis oly törvényekről és utasításokról van szó, amelyeket egyenesen ő érettök alkotnak, amelyek a lelkipásztori hármas hivatalra s annak helyes és üdvös kezelésére vonatkoznak (a kinyilatkoztatott szent tan, a szentségek, istentisztelet), amelyek a reájuk bízott lelkek üdvét legközelebbről érintik s amelyeket a reájuk bízott községekkel nemcsak közölniök, vagy csak egyszerűen fel1 Bened. XIV. i. h. — Luc. Ferraris i. h. n. 96. 3 Luc. Ferraris i. 11. n. 100—101. 3 Congreg. Concil. in Oriolen. 21. Mart. 1632. in respons. ad 19. dub. Barbosánál in Summa Apóst, decis. verb. Synod, n. 9.
