Hittudományi Folyóirat 6. (1895)
Dr. Surányi János: A keresztény erkölcstan természetes fejleménye-e a görög-római erkölcstannak
A KERESZTÉNY ERKÖLCSTAN TERMÉSZETES FEJ- LEMÉNYE-E A GÖRÖG-RÓMAI ERKÖLCSTANNAK? Veritas liberabit vos. vita nem új. Ez foglalkoztatta már az első keresztény hitvédöket, kik bebizonyították a keresztény hit- és erkölcsrendszer eredetiségét a pogány bölcselőkkel szemben. Ezek ugyanis bizonyítgatták, hogy ami igaz, jó, ne- mes a keresztény vallásban, az már mind benfoglaltatik a régi bölcsek tanaiban. Midőn lassan-lassan a pogány bölcselet tévelyei az evangélium világossága előtt, mint ködpárák szét foszlottak s az egyháztanítók tudományánál a keresztény hit- beli és erkölcsigazságok teljes fényben tündökleni kezdtttek: a kereszténység eredetisége, mi több, isteni eredete és termé- szetfölötti jellege iránti meggyőződés mind nagyobb tért hó- dított; míg a középkor szellemóriásai által, ezen, a kultur- történelemből is kitetsző igazság, az emberi tudomány meg- dönthetetlen érveivel teljes uralomra emeltetett. Az újabb kor hajnalhasadtával a régi pogány szellem- irányzat újra feleleveníttetvén a tudományok és művészetek terén, sok keresztény elmébe is befurakodni kezdett a régi felfogás, mely szerint a kereszténység nem egyéb, mint az ókori bölcselet szellemi öröksége. A keresztény theologiát Plútónál és Sokratesnél, a metafizikát Aristótelesnél, az er-
