Hittudományi Folyóirat 6. (1895)
Dr. Kiss János: Különböző vélemények Isten természetes megismeréséről
89 még nagyobb mértékben. Bármennyire különböznek a népek nyelvre, szokásokra, műveltségre, törekvésekre, legyenek bár ellenkezésben egymással, abban, hogy istenséget vallanak és tisztelnek, ép úgy megegyeznek, mint magában az emberi természetben. Plutarchus szavai úgy az ó-, mint az újabb kor népeiről egyaránt állanak: Könnyebb találni várost falak nél- nélkül, iskolák, elüljáróság, törvények és pénz nélkül, mint istenség nélkül, melynek minden jót köszön, melytől minden jót kér s melynek nevére esküszik. . Vannak ugyan, kik azt állítják, hogy egyes műveletlen népek nem bírtak s ma sem bírnak Isten ismeretével; ez azon- ban tévedés; a szorgosabb és pártatlanabb kutatás meggyőzte a tudósokat arról, hogy Istent valóban minden nép vall és tisztel. S mit bizonyít ez a tény mást, mint azt, hogy az emberi természet Istentől és Istenhez van alkotva, minek következté- ben amint eszének használatára jut, ha nem is éri el a teljes igazságot, legalább megtalálja a kellő útat s eszének vezetőre mellett Istenhez emelkedik? Ellenvetik ugyan némelyek, hogy az emberek más köz- véleményeket is ápoltak, melyek később tévedéseknek bizonyul- tak, így pl, hogy a nap forog a föld körül. Ámde szerfölött nagy a különbség ily esetek és az előbbi közt, mert míg Isten létének kérdése fö fontosságú az emberre nézve s annak egész lelki erejét igénybe veszi, addig a felhozott egyéb esetek épen nem fontosak az emberi életre s csak később hívták föl az emberi ész kutató kedvét. Az Isten létéről ápolt közmeggyözödést az emberi termé- szét egyetemes és hangos felkiáltásának kell tartanunk, mely- ben az emberi természet esengve törekszik Alkotója, Atyja felé, kitől mindenét nyerte, kitől mindenét reméli s kit reá nézve senki és semmi nem pótolhat. * íme, ezek az Isten létezését bizonyító érvek: a világ úgy, amint van; az ember úgy, amint van; az egész emberiség úgy, amint van; a fizikai és erkölcsi világrend egyaránt, Isten-
