Hittudományi Folyóirat 6. (1895)

Végh Kálmán: A hittan tanítása hazánkban

773

sülhessenek.» Melyik világosabb rendszer ? A mesterséges vagy a természes ? Én minden körülmények között az utóbbit választom, legkivált ha a gyermekek számára akarok rend- szert alkotni. Ezt választotta Jézusunk is, midőn jártában, keltében, alkalomadtán mondta el örök igazságait. Jézus tett így. ne feledjük!

Felvilágosításképen ime egy példa. Egy király összejárja országát s itt is, ott is különféle bajokra bukkanván, rendez, intézkedik, parancsol, törvényt alkot. Eljárását a nép gyér- mekei előtt hogyan értethetnök meg könnyebben, űgy-e, ha törvényeit intézkedéseit, parancsait cikkelyekbe szedvén, az adó, földművelés, hadviselés, törvénykezés stb. szerint csopor- tosítván, szárazon felolvassuk elöttök, vagy ha ilyen formán beszélünk: «A király a Tisza partjára menvén, tapasztalta, mennyit pusztít az árvíz, milyen dögleletes a posvány, mennyi föld hever hasznavehetellenül: kiadta a parancsöt, hogy jövő- ben ezt meg ezt kell tenni.» Adjuk elő a Tiszaszabályozás tör- vénycikkelyeit száráz rendszerben, azután így elbeszélő alakban, leírhatatlan különbség a két előadás hatása között. Az elsőt nem értvén, megunják; a másodikat édesdeden hallgatják és tiszteletre, szeretetre gyuládnak a bölcs király iránt. Alkal- mázzuk e példát az üdvösség szabályaira is, és ugyanazon körülmények ugyanolyan eljárásokat tesznek szükségesekké.

y) A kérdéses új tankönyv «olyan beosztású, szerkezetű, nyomású legyen, hogy a föltétlenül megkövetelendő concentrikus módszert még az utoUó zúgiskola mestere se legyen képes mellőzni.»

Mennyire fontos concentrikus módszer az elemi tanításnál, minden pedigogus elismeri; ezen alapszik elemi, sőt, az egye- temeket és akadémiákat kivéve, összes oktatásunk püspöki és állami tanterve.

E módszert eddig csakis annyiban láttam megvalósítva, amennyiben ugyanazon tárgy több-kevesebb terjedelmű köny- vecskéket: az elemi, kis, közép, nagy kátét, kis, közép s nagy bibliát adták a tanulók kezébe. Ez pedig mindössze csak pium desideriummá tette a concentrikus módszert és azért sem jó, mert, mint ennek helytelenségéről már szó- lottam, ugyanazt a tárgyat más szavakkal adja elő az egyik,