Hittudományi Folyóirat 6. (1895)
Dr. Mihálovics Ede: Természetes és természetfölötti istenismeret
611 tagadjuk most sein, hogy az értelem természetfölötti alanynyá lesz a malaszt által, de ebből nem következik az, hogy tér- mészetéböl kivetkőzzék. Már pedig elvesztené természetét, ha annyira emelkednék — ha ez ugyan lehetséges volna — hogy Isten lényegét fölfogja. Meit, mint tudjuk, az ismeret az ismerő alanytól és a megismert tárgytól függ ; ezen két tényező határozza meg az ismeret minőségét. S isméret csak úgy származik, ha e két tényező egymásnak megfelelő. Például, ha az alany érzéki és a tárgy is érzéki, érzéki ismelet származik; de csakis ilyen körülmények között, mert ha csak egyikök érzéki, semmi isme- rét sem támad. Az értelmi ismeret értelmi tárgyat kivan és viszont.-Az érzékre nézve és az érzéki tárgyat illetőleg tér- mészetellenes az értelmi ismeret, más szavakkal — képtelen- ség, amint az értelemre nézve az érzéki ismeret természet- ellenes. Továbbá az is világos, hogy az érzéki tárgy és az értelmi közölt a lét fokában van különbség. Azon fa, melyet magam előtt látok, csak itt létezik, ahol érzékeimmel fölfogom, léte pusztán erre az egy helyre és időre szorítkozik ; míg az én fogalmamnak megfelelő fa mindenütt létezik, ahol csak fa létezik s mindig fog létezni, amíg a fák léteznek. Nem lehet ellenvetni, hogy ez a gondolatvilágnak á reális világgal való összezavarása; mert itt ismeretről van szó, s azon kép, melyet érzékeim alkotnak a tárgyról csak úgy tartozik belvilágomhoz, mint az értelem által alkotott fogalom. Következőleg, ha az érzéki képnek megfelelő tárgyat reálisnak kell vennem, reális a fogalomnak megfelelő tárgy is, s joggal mondhatom, hogy a lét fokában különbözik e két tárgy egymástól. Most vegyünk föl két tárgyat melyek úgy viszónylanak egymáshoz, mint a valóságnak végtelen telje és a korlátolt valóság; mindenkinek be kell látnia, hogy e kettő között a lét fokát illetőleg, sokkal nagyobb a különbség, mint az érzéki és értelmi ismeretnek tárgyai között. Ha ez áll, akkor áll az is, hogy az ismerötehetségnek, mely azt úgy fogja föl, mint az értelem a saját tárgyait, lényegesen kell különböznie az értelemtől. Ha tehát az isteni malaszt azt eszközölné, hogy a hivő fölfogja Isten lényegét — mert ez a végtelen valóság — 39*
