Hittudományi Folyóirat 6. (1895)
Dr. Mihálovics Ede: Természetes és természetfölötti istenismeret
601 IX. A természetes ismeretnél először tárgyaltuk Isten létének megismerési módját; ugyanezt vesszük a természetfölötti isme- rétnél is először tárgyalás alá. Ha ezen pont fölött gondolko- zunk, azonnal szemünkbe ötlik azon kérdés: mikép lehet Isten létéről természetfölötti ismeretünk ? Hiszen mondtuk, hogy a természetfölötti ismeret hiten alapszik, melynélfogva igaznak tartjuk azt, amit Isten kinyilatkoztatott, a motivum Istennek tekintélye; tehát minden természetfölötti ismeretnek elözmé- nyét képezi Isten létéről és igazmondóságáról való meggyö- dés. Következőleg Isten létét már természetes módon kell ismerni, hogy természetfölötti ismeretünk is lehessen. Első sorban megjegyezzük, hogy ezen ellenvetés csak azokra nézve érne, kik valóban először természetes úton jutnak Isten ismeretére és csak azután hisznek; vagy pedig azokra nézve, kik vallásos meggyőződésüket vizsgálat alá vették s keresték azon biztosítékokat, melyekre meggyőződésüket észszerűen épít- hetik. Ezeknél a hit előzményeit Isten létének és igazmondó- ságának ismerete képezi s továbbá azon történeti ténynek ismerete, hogy Isten valóban szólt az emberekhez. Isten tekintélye a természetfölötti hitnek alaki tárgya (obiectum formale), tehát az alaki tárgyban bennefoglaltatik Isten léte is; az anyagi tárgy (obiectum materiale) pedig az, amit hiszünk. Következőleg, midőn Isten létét hiszszük, az alaki és anyagi tárgy összeesik; még sem modhatjuk, hogy ez cir- culus vitiosus, vagy pedig ellenmondás. Mert fönnebb kimu- tattuk, hogy ugyanazon dologról ismeretünk és hitünk lehet; tehát ezen oldalról az ellenvetés nem érhet. De nem érhet más oldalról sem; mert vegyünk egy gyakorlati példát. Ha valakivel bizonyos üzletet akarunk kötni, s az, személyesen nem jöhetvén, megbízottját küldi, aki a szükséges okiratokat fölmutatja, melyekkel fölhatalmaztatását bizonyítja. Ezek az okira- tok olyan meggyőző erővel bírnak, hogy észszerűen nem kétel- kedhetünk, de ha meggondoljuk, hogy mennyi csalás történik a világon, bizalmunk inog; látván azonban emberünk becsű- teses arcvonásait s figyelemmel kisérvén beszédjét és viselke-
