Hittudományi Folyóirat 6. (1895)
Irodalmi értesítő
588 Amily bö Palmieri erkölcstana, oly rövidre szabom róla recensiómat. Két vaskos kötetben tárogatja a keresztény mo- rált (I. köt. 684 old., II. köt. 827 old.), nem foglalva be a tízparancsolatot, s nem számítva ide a pastoral-moralis részt, amelyekről sem nem szólhatok, sem annál kevésbbé recensiót nem irhatok, egyrészt mert tudomásom róla nincs, vájjon Palmieri tollából ezek megjelentek-e, másrészt mert megjele- nés esetén recensio alatt kezeim között csak e két kötet van. Álláspontja teljesen a probabilismus, amely manapság már elvitázhatatlan álláspontja a hittudósoknak. Magam is a probabitismust vallva s tudatában ép ezért annak, bogy sen- kit probabitis véleményében meg nem ingathatok, azon véle- menyeit, amelyekkel épen az ellentétes probabitis vélemények birtokában vele egyet nem érthetek, nem taglalom, bonckés alá nem veszem. Erkölcsi hitágazati tételt nem sért; amely körülmény kell, hogy rám nézve elegendő legyen arra, hogy ha egyes véleményeit, mint igazán valószinüeket el nem is fogadom, másokat azoktól el ne rettentsek, magam vélemé- nyét ne állítsam oda mint egyedül erkölcsileg bizonyosakat, elfogadan dókat. Tolle et lege! Aki a keresztény erkölcstan mélyébe már behatolt, meg fogja benne találni azon véleményeket, amelyek- kel egyet nem ért s — véleményei esetleg tán az enyémek sem; aki meg megnyugvást akar belőle szerezni, azt igazán meg fogja találni. Nem oly szigorú, mint Gury, nem oly mély elöadásu, mint Lehmkuhl, szent Alfonz világos tolla s könnyed előadása vonul rajta végig! Amennyire lehet, szál. sz. Ferenc- cél ecet helyett mézet nyújt, hogy belőle egy cseppel több legyet fogjon, mint egy hordó ecettel! Tolle et lege!! Grác. Svertsits Domonkos. Die Darstellungen der allerseligsten Jungfrau und Gottesgebärerin Maria auf den Kunstdenkmälern der Kata- kömben. Dogmen- und kunstgeschichtlich bearbeitet von H. J. Jos. Liell. Mit Approbation des hochw. Ordinariats Regens-
