Hittudományi Folyóirat 6. (1895)
Irodalmi értesítő
589 burg. Mit Titelbild, 6 Farbeatafeln und 76 Abbildungen im Text. Freiburg im Breisgau Herder’sche Verlagshandlung. 1887. Nem is kell mondanom, hogy mily nagy fontossággal bir- nak a katakombák az egyházi tanrendszer mellett. Mint szem- tanú csak ismételten «nyitott könyvnek» mondhatom Nagy sz. Gergely pápával a katakombákat, amelyből lehetetlen, hogy teljes meggyőződést ne merítsen az, aki az egyházi tantételek ismeretében biztonságot keresendő, e kegyeletes temetöfolyo- sókba száll le s képeit, feliratait, műkincseit figyelemre mél- tatja. Liell József a kath. hitrendszer legtöbb oldalról meg- támadott tanát — a Mariologiát — veszi oltalomba, részint dogmatikailag 5 első fejezetében (19—1016., mit tanítottak Máriáról az efezusi zsinaton, és mit hittek; mit tanítottak és hittek a IV., III., II., I. századokban), részint a katakombák orans-aiból (orante-k), amelyek az egyház által hitt és elő- adott egyes mozzanatokat mind megélénkítik, más szóval tanú- bizonyságai az egyház tantételei igazságainak; tanúságai annak, hogy mint minden tana, úgy Mariologiája is apostoli eredetű. «Amit mindenütt mindig hittek és mindenki hitt, apostoli ere- detünek tartandó». Vincentius Lisinensis. Müve értékét nagy- ban emeli az, hogy hazai viszonyainkkal, oransainkkal is fog- lalkozik; így főleg a régi pécsi székesegyház katakombái oransaival (248. oldal, képpel); nemkülönben a külföld egyéb nevezetes katakombái oransaival (In der Kathedrale zu Tolen- tino, in san Vitale in Ravenna; in sant Amrogio in Mailand; im Museum zu Syrakus stb. stb. stb. 267—289.). Záradékában, amely egyúttal müve harmadik részét alkotja, a legszentebb Szűz katakombabeli képeinek dogmatörténeti jelentőségét tárja fel. Vajha mennél több-ben keltené fel e könyv olvasása azt a még mélyebb meggyőződést, amelyet bennem annak idején ■a katakombák futólagos szemlélete támasztott. Grác. Svertsits Domonkos.
