Hittudományi Folyóirat 6. (1895)

Dr. Mihálovics Ede: Természetes és természetfölötti istenismeret

m

végtelen fogalmára nem juthatnánk, tévedés. Csak azt kell szem- ügyre vennünk, hogyan szerezzük meg a többi fogalmakat.

A világban csak egyedeket veszünk észre s értelmünk mégis általános fogalmakat alkot; mert ismeretünk nem szó- rítkozik pusztán az érzékiekre, hanem az érzékiben fölfogja az értelmit, más szavakkal : fogalmilag ismerünk. Ezen alap- szik Isten megismerésének lehetősége is, mert az elvont fogai- mák segítségével alkothatunk magunknak Istenről is fogalmat. Mert ha az érzéki dolgokról szerzett fogalmakat átviszszük a szellemiekre, nincs ok, miért ne lehetne a végesből analo- gice a végtelent megfogalmazni. A fölhozott érv sem nem cáfol, sem nem bizonyít.

Ami a második momentumot illeti t. i. az Isten fogai- mának valóságáról való meggyőződést, ez még határozottabban cáfolja a velünk született isteneszmét. Mert tudjuk, hogy min- den meggyőződés okokon alapszik; s minél erősebb a meg- gyözödés, annál nyomósabbaknak kell lenniök azon okoknak, melyek szülték. Az okoknak erőssége azonban a belátástól függ. Kérdés most, vájjon milyen belátás képezné alapját az Isten létéről való meggyőződésnek, ha az velünk született ? Lenne ez a meggyőződés észszerű? Távolról sem. Mert ha a meggyőződés biztossága a belátáson alapszik, ami ezen a be- látáson nem alapszik, sem nem biztos meggyőződés, sem nem észszerű. Ezen belátás itt csak akkor lenne lehetséges, ha az Isten ideájával egyszersmind a valóság szükségessége is világos volna: ami más szavakkal annyit tesz: az Isten léte oly igazság, mely magától világos, vagyis ezen ítélet: Isten való- ban létezik, analyticus ítélet. Ennek hamisságát azonban min- denki belátja, mert a tapasztalat bizonyítja. Öntudatunk bizo- nyitja, hogy csak következtetések által juthatunk annak isme- retére, hogy van Isten; nem pedig úgy mint annak az ismeretére, hogy a fél kisebb az egésznél. Azt is tudjuk tapasztalatból, hogy sokan vannak, kik Isten létét tagadják, vagy legalább kétségbe vonják. Hogyan lenne ez kimagyarázható ? Az Isten eszméjét tehát ilyen értelemben nem mondhatjuk velünk szüle- teltnek.

De ebből ismét nem következik az, hogy az ember tér-