Hittudományi Folyóirat 6. (1895)

Huber Lipót: Jézus Krisztusnak és apostolainak nyelvéről

384

És ha most szem előtt tartjuk azt a kedvező tényt, hogy a keleti nyelvek, miként a keleti népeknél általában minden egyéb is, rendkívül állandó természetűek, bízvást elfogadhatjuk, hogy ez evangéliáriumban csaknem teljesen azon! nyelven olvas- hatjuk édes Üdvözítőnk és apostolainak szavait, amint tényleg el- hangzottak. S e gondolatnál szinte érezzük, hogy szivünk az örömtől hevesebben dobog, hogy lelkünk árad a boldogságtól, mert ábrándjainkat teljesülve látjuk . . . halljuk, igen. halljuk szeretett isteni Üdvözítőnket saját anyanyelvén két ezredévnek utána újra megszólalni. Ó, szólj hát. szólalj meg édes Jézusom a te nyelveden, hadd gyönyörködjünk annak édes szent igéiben!

Idézzük tehát néhány szavát és pedig a legünnepélyesebb, a legszentebb pillanatokból, melyek valaha e földön lej át- szódtak.1

Galileában, a boldogságok hegyénél vagyunk. Ellőttünk a szép zabulóni síkság terül el zöld mezeivel. A tavaszi bal- zsamos lég, a szelíd veröfény maguk is mintegy versenyezve ünneppé varázsolják e szent perceket. Jézus isteni méltósággal ül a hegynek lejtőjén; oldalán tanítványai, előtte a pázsiton a jámbor sokaság. Ahitatos várakozás és figyelem közt a Mester szólni kezd. Beszél, miként csak egy Isten beszélhet, az általa alapítandó új országról. Már-már kifejtette tanítá- sait, terveit, midőn egy fordulattal az imára tér át. Elitéli ebben a feltűnési vágyat, a szószátyárkodást; és most maga ad elő egy egészen új, egyszerű és mégis fönséges ima-alakot: szent ajkairól először rebben el a «Miatyánk» emigy (Máté 6, 9.—13.) :

1 Adni fogjuk e részleteket az «Evangeliarium Hierosolymitanum- nak» De Lagarde által kiadott kritikai szövege szerint (279. sk. old.). De mivel olvasóink legnagyobb része az esztrangeló írásban nem jár- tas, és a nyomda sem rendelkezik ilyen betűkkel, adjuk a szöveget (csak 'párbeszédes részeit, az evangélista szavainak kihagyásával) a lehetőség szerint híven kvadrát betűkkel átírva. — Az eredeti, miként említők, nem bír punktációval; de ezt részint a bibliai aram analógiája, részint a Pesító segélyével biztosan vagy pedig kisebb-nagyobb valószínűséggel pótolhatjuk. Tettük is ezt az általunk közlendő részekben, és ebben a jelenleg élő legnagyobb aram nyelvészek egyike E. Kautzsch, hallei egyetemi tanár volt segítségünkre.