Hittudományi Folyóirat 6. (1895)

Huber Lipót: Jézus Krisztusnak és apostolainak nyelvéről

383

természetesen punktáció (magánhangzók) nélkül, hisz ez csak a későbbi századok találmánya. A szír írásnak ezen kölcsön- vétele és saját írásjegyeik elhanyagolása kézzelfoghatóan ta- núskodik a virágzó szír egyház fölényéről és a palesztinai egyházakra ekkor gyakorolt nagy befolyásáról.

A legrégibb, legterjedelmesebb és reánk nézve itt legfon- tosabb a Vatikánban őrzött fölötte becses kézirat az ú. n. «Evangeliarium Hierosolymitanum» (evangéliumi szakaszok), mely az evangéliumoknak körülbelül két harmadát tártál- mázzá. Ezt a kéziratot legelőször gróf Miniscalchi adta ki tel- jesen a hatvanas évek elején.1 Két év előtt a göttingai pro- testáns tanár és jeles orientalista He Lagardetól egy kritikai kiadás is látott napvilágot.2 Miniscalchi e nagybecsű kódeksz fölött egészen el volt ragadtatva, mert azt hívé, hogy sz. Máté eredeti aram evangéliumának egy kéziratát födözte föl benne. De tévedett; mert Nöldeke alaposan kimutatta annak nyelvi sajátságai alapján, hogy ez tulajdonképen az evan- géliumoknak csak palesztinai keresztény-aram fordítása, mely fordítás körülbelül 300—600 között készült Júdeábán; maga a kézirat pedig egy 1030. augusztus havában befejezett má- solat.3 De habár a kézirat a nyelv kihalása utáni korból származik is, maga a fordítás mégis ősrégi, és abban az idő- ben készült, midőn e nyelv még élő volt.4

1 Teljes címe e kiadásnak: «Evangeliarium Hierosolymitanum ex codice Vaticano Palaestino depromsit, edidit, latiné vertit, prolegomenis ac glossario adornavit— Commes Franciscus Miniscalchi Errizzo, Verona, I. köt. 1861. II. köt. 1864

2 P. A. de Lagarde «Bibliothecae Syriacae, quae ad historiam Sacram pertinent» 257.— 404 old. Güttinga, 1892.

3 A többi aram töredékek korát az angol Wright a VIII—XIII. szá- zadra teszi.

4 Lásd e fordítás és e kézirat nyelvének és korának rendszeres, tüzetes ismertetését a «Zeitschrift der deutsch.-morg. Gesellschaft» c. folyóirat 1868. évi III. fűz. 443.—527. old. Th. NöldeJcének értekezésében.— Nyelve a palesztinai arammal teljesen azonos, de előfordulnak benne szír alakok és szavak mellett grécizmusok is, milyenek: ףג = yäp, ״ף = Se, 703$>[?!’ — סוטי = ןומ־ם Stb., melyekkel azonban a ké- söbbi másolók rontották meg némileg a fordításnak eredetileg bizonyára tisztább aram szövegét.