Hittudományi Folyóirat 6. (1895)
Gerely József: Sión
30 ö tervrajzain.1 Ő az Ákravárat a Kálvária és az Antónia közé eső területre helyezi (mint Schultz, Warren és Guérin) s az Alsóváros szerinte a Siloahtól egészen idáig húzódik fél- hold alakú görbülettel (a^Éxupro;). Eltekintve sok egyéb nehéz- ségtöl, * a föhiba e feltevésnél az, hogy Josephusnak a 2. és 3. magaslatról mondott szavait kiforgatja és a kálváriától keletre fekvő részt majd mint 3. magaslatot, majd pedig, dacára a közbülfekvő felső Türopöon-völgynek, mint a 2-ikkal egybe- tartozót szerepelteti — még pedig helytelenül. Más szavak- kai, Schick elhelyezése után nem tudjuk a 2-ik, vagy a 3-ik, magaslat volt-e az Akra, vagy mindkettő. Nagyon hasonlít ehhez Gatt felfogása is, mely szerint az Akra ugyancsak a kálvária és a nyugati templomfal között terült el, csakhogy lejebb dél felé, mint a hogy Schick véli. Bármily buzgó igyekezettel iparkodik azonban Gatt véleményét elfogadhatóvá tenni, fönehézségeket eltüntetni nem képes. Arra, hogy ezt a részt Josephus Elővárosnak nevezi, azt feleli, hogy «az Előváros az Alsóvárosban is lehetett» ; arra, hogy az Ákrát a harmadik magaslattól «egy másik» (£Mr,), tehát az előbb említett Türopöontól különböző, széles völgy választá el, s így ez a völgy a felső Türopöon (Wád) nem lehet, így felel: Josephus ezt a völgyet nem «w!ási&»-nak, hanem «régente más» azaz régente másforma völgynek nevezi. No, ez nagyon erői- tetett. De különben is, Josephus egész érthetően kimondja, hogy az Alsóváros- Akrát a Felső várostól épen a Türopöon választá el (©ápay'C, r,v s<pav.£v tóv te ty5; avw tzo\s(ú$ xai tóv 7.áTcd áóoov rW.7׳T£A>.£׳.v), már pedig Gatt szerint az Akra és Felsöváros a Türopöon ugyanazon nyugati oldalán voltak. Gatt azonban ettől sem retten meg; ö a szöveget egészen másként értelmezi, ha a gramatika ellen is. 3. Ugyanezen tényekkel áll ellentmondásban Tobler ked- véne véleménye is, mely szerint az Új-Sión keleti alacsonyabb 1 2 1 L. Ninck, Auf biblischen Pfaden. Hamburg, 1885. 488. 1. s kk. és Schicknek a ZDPV. XVII. (1894) kötetének elején levő tervrajzát. 2 Bővebben 1. Klaiber cikkét, ZDPV. XI. 16-18. 1.
