Hittudományi Folyóirat 6. (1895)

Huber Lipót: Jézus Krisztusnak és apostolainak nyelvéről

354 volt az uralkodó köznyelv, a népnyelv, a társalgási nyelv, melyet egyképen használt müveit és műveletlen a mindennapi életben. Már most, minthogy Jézus Krisztus az örök isteni végzés szerint csak Palesztinában járt-kelt tanítva, mert, miként maga mondá: «nem küldettem, hanem csak Izrael elveszett juhai- hoz»1 (a pogányokhoz apostolait küldé), egyszerűen nem kép- zelhetö, hogy 0 mint Palesztina született polgára, mint fia a zsidó nemzetnek, mint gyermeke Izraelnek, tanítója, barátja e választott népnek, valaha más nyelven beszélt volna, mint azon, mely földi hazájának és honfitársainak köznyelve volt. Nem, a. mi Urunk nem beszélt sem latinul, sem görögül, mert hisz akkor szavait folyton le kellett volna fordítania, meg kel- lett volna magyaráznia, vagy magyaráztatnia egy tolmács által, ami pedig tanítási működését re-ndkivül megnehezítette volna. De különben is az ilyen tolmácsolásnak sehol semmi nyomát nem leljük az evangéliumokban. Nem beszélhette az új hébert sem, vagyis az óhébernek az ö koráig kifejlesztett modernizált alakját, mert ezt a nép már nem használta tár- salgási nyelvül. A hébert talán csak az írástudókkal (ם0םיר) folytatott vitatkozásoknál használta, kikkel szemben hihetőleg a Szentírást is héberül idézte.2 Pozitív adatunk erre ugyan nincsen, de valószínűségét sem lehet tagadni. S hogy az após- tolok is csakugyan be voltak avatva a héberbe, bizonyítja az, mert a LXX-tól eltéröleg is idéznek ószövetségi helyeket, úgy miként azok a héber szövegben előfordulnak. S ha ezek dacára mégis azt tapasztaljuk, hogy Máté ki- vételével a többi újszövetségi írók görögül írnak, méltán föl- vethető e két kérdés: honnan e férfiaknál a görög nyelvben való jártasság, készség, és miért írtak épen görögül ? . . . Sz. Pálnál még érthető: tarzuszi származású római polgár volt kiről tehát méltán föltehetjük, hogy görög műveltséggel birt; hiszen szülővárosában, Tarzuszban, jóhírü görög iskola léte- zett, Kisázsiában pedig sokat érintkezett született görögökkel. Mi csodálkozni való sincs tehát azon, hogy görögül ír, beszél, vagy akár azon is, hogy Aratuszt, Menandert és Epimenideszt 1 Máté 15, 24. 2 V. ö. különben Gemmel és Böhl id. m.

Next

/
Oldalképek
Tartalom