Hittudományi Folyóirat 6. (1895)
Huber Lipót: Jézus Krisztusnak és apostolainak nyelvéről
355 idézi beszédeiben, leveleiben.1 Sz. Lukácsról is. ki antiókiai származású orvos volt,2 és később sz. Pálnak tanítványa, kebelbarátja és utitársa, ki kételkedhetnék, hogy görög mü- veltséggel birt. De a többieknél miként fejtsük meg e jelen- séget ? Hisz ezek valamennyien a köznép kebeléből való egy- szerű zsidó halászok voltak, kik magasabb iskoláztatásban nem részesültek ! Ám azért ezektől sem tagadhatjuk meg a görög nyelvnek némi ismeretét, mert galileai férfiak voltak mind. már pedig, miként ezt fönnebb láttuk, különösen a Szeleuczidák óta Palesztina ezen éjszaki vidékén a görög nyelv utat tört magának a népnél is, mely görögökkel érint- kezett. Nekik tehát, mint e vidékről származó halászok- és halkufároknak kellett valamelyes jártasságuknak lenni a görög nyelvben is. Jézus nem is akarhatott olyanokat választani vallása hirdetőinek, kik e nyelvben teljesen járatlanok vol- tak. Nem vitatjuk, hogy ök kezdettől fogva tökéletesen tud- tak görögül; de bízvást föltehetjük, hogy missiójuk minél tökéletesebb betölthetése végett részint magántanulás, részint és főként görögül beszélő népek közt gyakran forogván, ki- bővíthették előbb hiányos, tökéletlen görög nyelvi ismereteiket. És meghivatásuktól fogva későbbi küldetésükig és könyveik megírásáig erre bizonyára elég időt találhattak. Természetes, hogy mégis meglátszik irataik nyelvezetén, hogy zsidók vol- tak. Már csak az a nagy belső alaki különbség is, mely a görög és valamennyi sémi nyelv között létezik, rendkívül meg- nehezítette minden született zsidónak, hogy a görög nyelv szellemébe egészen behatoljon. Nyelvök egyrészt a ÁáXsxTo; xoivvj-nek már amúgy is sülyedt nyelvénél is alantabb áll; mert ennek ismeretét nem a görögök iskoláiban, sem a tudó- sok könyveiből, hanem a közéletből, a görög emberekkel való érintkezésből szerezték; — másrészt, és ez legjellemzőbb sa- játsága görög beszédöknek és irályuknak, úgy a külső alakot, mint a belső jelleget illetőleg egy különös sémi bélyeget nyom- tak Hellász nyelvére: megérzik rajta, hogy zsidók beszélnek, írnak görögül. Ez utóbbi idegenszerűséget s e belevegyített 1 V. ö. Ap. cs. 17, 28. Kor. I. 15, 33. Tit. 1, 12. 2 Kol. 4, 14 23*
