Hittudományi Folyóirat 6. (1895)
Gerely József: Sión
20 lásd a következő fejezetben) az előbbi fejezetekben már tár- gyalt szempontokhoz, nyugodtan konstatálhatjuk, hogy az Ákra nem állott az Uj-Siónon. Szintúgy meglehetünk győződve ugyanezen okok alapján, hogy sem a városterület északnyu- gáti (kálváriát magába záró) részén, mint Robinson, Warren, Sepp, Schick stb. vélik, sem a templomhegy északnyugati sarkán, az Antonia-vár helyén nem volt, mint Krafft, Rosen, Berggren v. Alten Zimmermann stb. akarják, mert az Ákra a Dávidváros volt, mely pedig e helyeken nem is képzel- hetö, már csak azért se, mert Dávid idejében e rész még nem is tartozott a városhoz. Névátmenetet felvennünk pedig a legeröszakosabb s legalaptalanabb feltevés volna. Mindezekből meggyőződhetünk, hogy a szír fellegvár a szoros értelemben vett templomhegytöl délre, talán épen a régi Siónvár helyén állott, mely pontnak kitűnő fekvését s stratégiai előnyeit már volt alkalmunk megvilágítani. Az Akra e helyen nemcsak az ellenséges támadásokkal, de a tudomá- nyos ellenvetésekkel szemben is derekasan helyt tud állani, különösen, ha védelmét Josephus idevonatkozó adataival is megerösítendettük. X. Az apostoli időkben élt zsidó történetíró Josephus Flavius, nem egy felvilágosító adatot szolgáltatott Jeruzsálem topogra- fiáját illetőleg. Rármint álljon is a dolog Josephus szavahihe- tőségével,1 annyi bizonyos, hogy Jeruzsálemet, melyben szü- letett, egész ifjúságát töltötte s később is gyakran megfordult, a lehető legjobban ismerhette és kellett ismernie. Igen jól mondja azért Spiess idevonatkozó tanulmányában:2 «Az a férfiú, ki Kr. u. 37־ben születvén, teljes 3 évtizedet töltött szülő- városában, végig nézte később Jeruzsálem ostromát, ki e mel- lett népének legműveltebbjeihez tartozott és a világos felfogás és kifejező előadás ereje nélkül nem szűkölködött — bízvást 1 L. erre nézve Schürer i. m. I. 71. 1. és dr. Kereszty V. cikkeit a «Magyar Sión» 1890-iki évfolyamában (801. 1. és kk.). 2 Das Jerusalem des Josephus. Berlin, 1881. 2. 1.
