Hittudományi Folyóirat 6. (1895)
A papképzés ügye hazánkban - V. Kováts Sándor: Hozzászólás a theologiai oktatás reformjához
245 Szükségesnek tarlom az egyházi művészetek1 tanítását.1 2 ismerjék a keresztény építészét történetét, a különféle stíleket, a keresztény festészetet, az ikonographia v. festészeti symbolical, a יszobrászat, egyáltalán a müarchaeologiából a legszükségesebbe- két. Továbbá a műiparból a liturgiát érintő legszükségesebbe- két, tehát fökép az ötvösművészet és a parameutika tárgyaltassék röviden. Hogy mind e téren mily nagy a tudatlanság, arra sok különös példával szolgálhatnék. Természetes, hogy ez az ■oktatás szemléltetés nélkül képzelhetetlen, sőt épen ez a fő, mert azt senki sem akarja, hogy talán valami nagy tankönyvet betanuljanak, hanem egészen mást. Szükséges tehát utánzatok, ábrák, Idpek stb. gyűjteménye, amint mindezt bőven s jelesen fejtegette P. Vélics, S. J. a Kath. Szemle 1894. I. II. füzetében. Marad tehát, még a Pastoralisból I. de persona pasloris,3 v. Exemplarii•, ez rendesen a Pastoralis tankönyvnek legelső része. II. Hodegetica niterna seu spiritualis, a Pastoralisokban a szentségekről szóló rész szintúgy. Müller III. Lehmkuhl v. Gury- Ballerinill. kötetében. Ebben benn foglal tatil a Praxis confessarii a « de poenitentia» fejezetben. Ide tartoznék a Pastoralmedicinából a legszükségesebb, a «de extrema unctione» fejezethez. III. Ho- degetica externa v. Kybernetiea, ahol nagy súly fektetendő korunk tévedései és bajaira, az elméletiek és gyakorlatiakra; azért fon- tosabb tételek pl. a hívek olvasmányai, népkönyvtár, sajtó, a kath. egyletek, társulatok, a nevelés és iskolaügy stb. Némelyek pl. Ricker A. is itt tárgyalja az egyházi vagyonkezelést és a plébániai iroda vezetését, amiről mi már fentebb a maga helyén szóltunk (lelkészi irálytan, egyházjog.) Ez értelemben a Pás- toralis lényege a de Sacramentis tractatus és azért látjuk, hogy sokhelyt a Müller III. k. a tankönyv. 1 L. Kihn 369. L. a győri és nagyváradi tantervet és Hettinger, Timoth. 239—274. 2 Természetesen a művészetek feltételezik az Aesthetikát, amelynek tanítása épen azért szintén kívánatos volna. Az egyházmüvészet oktatá- sara tankönyvül szolgálhatna Blümelhuber F. Az egyházművészet kézi- könyve. 1873., vagy Otte-Czobor. A középkori egyházmüvészet kézi- könyve. 1875. 8 L. a lelkipásztorról Hettinger, Timoth. 457—472.
