Hittudományi Folyóirat 6. (1895)
Gerely József: Sión
9 király, ki Aravna szérűjét (tehát a másik hegyet) szemeié ki a világraszóló nagy templom építésére, hogyan írhatott ekként (67, 17): «Miért szemlélitek — óh csúcsos hegyek — irigy- séggel a hegyet, melyet az Űr lakhelyül választa magának, sőt a melyen lakni fog az Isten mindörökké?»... Hiszen Isten akkor ott csak ideiglenesen lakott, maga Dávid óhajtott szá- mára más helyet!. . . Milyen egyszerű, világos és igaz e sorok értelme, ha mindkét szentély a keleti hegyháton volt. Még természetesebbé válik e felfogás, ha segítségül hívjuk a Dávidváros helyzetét illetőleg alkotott meggyőződésünket. Mert van-e valami természetesebb, mint az, hogy Dávid, az istenfélő király, lehetőleg közelében akarta tudni a frigyszek- rényt, melynek méltósága a nép előtt az ö alakját is dics- teljes fénynyel övezé; és hogy a nagyszerű templom építését is arra a helyre tervezze, mely már a frigyszekrény ottléte által előre meg volt szentelve. Böngésszünk tovább. A 49. zsoltár 2. versében olvassuk: «Siónról, a szépség teljéről, leragyog az Isten». Fillion ezt így kénytelen magva- rázni: «On suppose par fiction, que Dieu pour juger de la religion, de la piété, des moeurs d’Israel, sort de Sion, ou il avait residence habituelle comme roi théocratique». Viszont nem érdektelen, hogy a Makkabeusok első könyvében (2, 12) is előfordul «pulchritudo nostra», mint vonatkozás a tern- plomra. E zsoltár azonban Dávid idejéből is származhatik s azért nem fektetünk reá súlyt. De nem így a 73. zsoltár, mely már bizonyosan a Sala- mon utáni időkből származik1 és valószínűleg Nebukadnezár hadjáratára (588 Kr. e.) vonatkozik (Kir. IV., 24; Par. II., 36; Jer., 52). A héber szövegből fordítva így hangzik: Miért — óh Isten — vetsz vissza [bennünket] örökké, [Miért] fuj [tulajdk.: füstöl] haragod legelődnek nyája ellen ? Emlékezzél meg községedről, melyet megszerettél egykoron, [És] megváltottad tulajdon népedet;1 2 1 Sőt sokan (Delitseh, Hitzig, Perovne, Hennings, Schegg, Patrizi) a makkabeusok idejére teszik és Antiochus Epiphanes rombolásaira vo- natkoztatják. 2 E hebraismussal telt sort leghelyesebben Hoberg fordítja.
