Hittudományi Folyóirat 5. (1894)
Dr. Vajó József: A vallási és erkölcsi eszmék fejlődése
173 létezik. Az ész követelte, hogy megismerje Ormuzd viszonyát' Zervanhoz, a mágusok szerették volna saját nézetöket a perzsákkal megkedveltetni, miért is megalkották az Ormuzd és Ahriman eredetéről szóló mondát. Ezen monda szerint Zervan, az egyedüli, örökkévaló Isten, ezer éven át vágyódott Ormuzd után, áldozott mindig, hogy fia szülessék. Ezer év múlva fölébredt benne a kétely, vájjon fog-e már neki fia születni; s ekkor foganta két fiát Ormuzdot és Ahrimant, amazt az odaadó bizalomból, ezt a kétkedésből. Erre Ormuzd megfogadta hogy amelyik fia előbb születik meg, azt a világ kormányzójává fogja megtenni. Ezt Ormuzd megmondta Ahrimannak s Ahriman az őket rejtő méhet átfúrva, megjelent Zervan előtt. Zervan látta, hogy Ahriman sötét és büdös s el akarta öt utasítani. Ahriman figyelmeztette Zervánt fogadalmára s Zervan csakugyan átadta az uralmat kilenc ezer évre Ahrimannak, Ormuzdnak pedig örökre. Azért kilenc ezer évig küzd egymással a két testvér, ennek végén Ahriman országa megsemmisül és Ormuzd lesz a mindenségben az egyedüli uralkodó. E monda már az istenségről való fogalom netovábbja; maga Zervan áldozik s kételkedik s a legfőbb jó a legfőbb rossznak édes testvére. A perzsák vallása ameddig szorosan a logika szerint haladt és amennyiben a logika szerint haladt, valami nagyszerű, a természetes vallások közt az istenség fogalmát tekintve a legtisztábbak egyike volt. Midőn az ember az istenségről többet akart megismerni, mint lehetett, először viszonyba hozta a legfőbb lény nyel a természet legnagyobb erőit, azután azonosította a természet erőivel az istenséget s így az előbbi jó fogalmát egészen elhomályosította az ész, mert nem figyelt a saját működésének helyességére, egészen nevetséges dolgokra jutott. Az egiptomiaknak az istenségről való fogalmuk eleintén tisztán az ész által követelt jegyekkel bírt. Amiről eszök első pillanatra mondta, hogy az Isten fogalmában benne van, azt állították csak. Hanem mint általában az emberi ész a hozzánk közelebb álló dolgok teljes megismerésére törekszik, úgy az egiptomiak is szerették volna megismerni Istent úgy,
