Hittudományi Folyóirat 5. (1894)
Svertsits Domonkos: Az egyház és a korszellem
712 ■vámos», «. . . ime én veletek vagyok mindennap a világ vége- zétéig...» S vájjon, feltalálhatnék az egyedül üdvözítő hit-----élet — elveket, Krisztus tanítását a kér. kath. egyházban, ha alkalmazkodva a csél-csap korszellemhez, a Jézus által kibontott zászlót, az erény, önmegtagadás zászlaját a heresis, schisma, szabadkőművesség lármájára bevonná? Vájjon, lehetne-e Jézus, a változhatatlan Istenség egyháza az olyan intézmény, amely alkalmazkodva a korszellemhez ma ezt, holnap meg azt állítja; amely a XVI. század szellemáradatának engedve, leszállóit volna trónusáról, amelyre Jézus helyezte; kiadta volna kezéből a jogart, amelyet az Isten fia adott át neki s alázatosan meghunyászkodva kijelentette volna a garázda korszellem által dicsőített fejedelmeknek, hogy mint egyszerű szolgáló felajánlja erejét, tehetségét; elismeri, hogy «övék a hatalom, erő és dicsőség?» ha ismét, századunk szelleméhez alkalmazkodva, megengedné, vagy legalább is összetett kezekkel nézné erkölcstelen frivolitását; ha eszeveszett kiabálására «blasirt bornirt- ságából — ők mondják — amely a sötét középkorban még megjárta, de felvilágosodottságukkal semmiképen sem fér meg, engedne, elfogadná istentelen bölcsei szélhámos tanait; ha a házasság szigorú kötelékeit meglazítaná; a tisztaságról szóló absurd (?) tanait sutba vetné; a coelibatust, ezt a humánus érzést vérig sértő (?) intézményt, amelyet III. Gergely fanatikus őrjöngésében a papok nyakába akasztott, eltörülné; nem gyötörné, kinozná lealacsonyító gyónásaival híveit; teljesen kivonná magát az állami törvényhozásból, nem avatkoznék abba s skrupulus dogmatismussal (?) nem akarná útját állni az emberiség boldogságát előmozdító (?) rendeletéinek; az iskolákról levenné kezét, hogy ott egész szabadon hinthetnék el a felvilágosodás apostolai az ifjúság szívébe a józanabb elveket (?), amelyek megtanítják rendeltetése helyes felfogására . az élet kizsákmányolására, élvhajhászatra stb. Nem, az ily alkalmazkodás lehetetlen; ily alkalmazkodással az egyház elveszítené isteni jellegét, nem hangoz!áthatná országszerte: «kívülem nincs üdvösség», vagyis megszűnnék Jézus egyháza lenni. «Krisztus Jézus u. i. az apostol szavai szerint, ugyanaz
