Hittudományi Folyóirat 5. (1894)
Dr. Bita Dezső: A keresztény hitöszeg fejlődése
51 Egészen más ugyanis az, hogy az apostolok nem adták elő a hitágazatokat, minden lehetséges alakban, amelyekben azok kifejezhelök egyenesen ellentétben a sokféle tévelyekkel, s hogy épen azért szükséges is, hogy ugyanazon igazságok más szavakkal és szólásmóddal az idők követelményeinek megfelelő alkalmas, új magyarázatokkal, észbeli analog fogalmak használatával a későbbi kor számára meghatároztassanak, ez értelemben mondja például sz. Athanáz, «hogy a nizzai zsinat határozatot hozott, hogy a Fiú az Atya állagából van s egy állagú»; és más az, hogy magok az apostolok a hit igazságait benső tárgyi mivoltuknál fogva a Szentlélektöl beléjök öntött tudomány dacára is, — mert hiszen erről van szó, nem pedig emberi tanulmány által szerzett tudományról, — kevésbbé világosan tüzetesen ismerték volna, mint a későbbi tudósok. De még e tekintetben is különbséget tehetünk magának a dogmának belső megértése közt, amelyet az apostolok a leikökbe öntött tudománynál fogva világosan s a mint a keresztény vallás első hirdetőihez, isteni követekhez illett is, tökéletesen ismertek, s azon részletes igazságok közt, amelyekre maga az, ami kinyilatkoztatott tanításban elöadatott, a maga idejében lenne alkalmazandó; ezeket a részleteseket például: hogy Péter utódainak sorában mindazon egyeseket, akikhez tartoztak ezek a szavak : «E kószáira fogom építeni az én anya- szentegyházamat»1 és sok más ilyent Isten az ö kinyilatkoztatásába befoglalt, az apostolokról pedig csak azt mondhatni, hogy azokat csak homályosan és általában értették; ha csak kellő ok nélkül azt nem gondoljuk, hogy nekik minden jövő ki lett nyilatkoztatva. A keresztény vallás alapvető igazsága, hogy a hitösszeg megőrzésében, annak magyarázatában s kifejtésében csalhatat- lansággal van felruházva. Ez az isteni oltalom azonban nem kinyilatkoztatás, nem új igazságokat jelent ki, hanem csak azt eszközli, hogy az egyszer mindenkorra adott kinyilatkoztatást az egyház híven megőrizze, helyesen magyarázza.2 De ‘ Mát. 1. 6. 2 Cone, vat Const. Dogm. de Eccl. c. IV. 4*