Hittudományi Folyóirat 5. (1894)

Babik József: Szent. Szentség

332

lin, -Katolna, -Kereszt, -Király, -Királyszabadja, -Kozma, -Kút, -László, -Lázár, -Leányfalva, -Lélek, -Léránt, -Lőrinc, -Luka.

Engedjünk meg itt egy kis eltérést magunknak! Mint már az éddigiekböl is kivehető, nemcsak a földrajz, hanem a növény tan is nagyon sok oly szót tartalmaz, melyek szent jelzővel vannak ékesítve. Ilyenek: Szentfö, szent Borbála, Benedek, Ilona asszony, Imre, Iván, Jakab, János, Mária Magdolna, Simeon füve, szent János kenyere s végül legnevezetesebb a Szent László füve. Köztudomású, hogy mi!y szép legenda fűződik ez elnevezéshez, mely ezelőtt így hangzott: Körösztös fű: gentiana cruciata minor. «Sancti Ladislai regis tempore — írja Szikszai Fabricius B. Nomenclaturájában (1619) — gravissima peste universam Ungaricam afflictam ajunt. Eum precibus a Deo obtinuisse ut, quamcumque stirpem sagitta in altum emissa feriret, utilem eam ad hanc luem curandam praestaret. Hanc in cruciatam descendisse perhibent, qua subditos a pestis contagio liberavit».

(Sfeeraf-Margit, -Margita, -Mária, -Márton* (szintén sok, nem hiába, hogy magyarországi születésű s katona is volt), -Mihály, -Mihályfa, -Mihályfalva, -Mihálytelke, -Mihályúr, -Miklós (népszerű szent), -Miklósfalva, -Mitra.

Néhány percre itt is állapodjunk meg s tartsunk egy kis pihenőt, mert érdekes összetételekkel találkozunk. Ki ne hallott volna a Márton lüdjáról ? Honnét vette származását e kifejezés? Való dolog az, hogy régi szokás szerint Márton napján libapecsenyét tálalnak fel a tehetősebb családoknál. Vannak, kik azt mondják, hogy e szokás Németországból származott, még pedig Mainz városból vette eredetét, hol e napon a szent püspök tiszteletére évenkint nagyszerű ünnepségeket tartott a nép és papság, bőven fogyasztva a magukkal hozott lüda- kat. Mások szerint a földnépe e napon szolgáltatta he a kolostoroknak a szokásos dézsmál á baromfiakból. Mindezeknél talán elfogadhatóbb a következő magyarázat : Szélit Mártont jámbor, istenfélő életé miatt püspökké akarták megválasztani;

* Érdekes tudni, hogy Fancsal hevesmegyei község, melyről egy.bősz-, szántó közmondás van forgalomban (fancsali feszület) 1891-ben Rózsa- Szent-Mctrfori nevet vett fel. ' . 1