Hittudományi Folyóirat 5. (1894)
Felhivás a katholikus tudósok III. nemzetközi kongresszusában való részvételre
315 ellensége a tudománynak, nemcsak nem ignorálja azt, hanem ápolására hatalmasan ösztönöz; a tudomány pedig nemcsak ellensége a keresztény hitnek, hanem inkább a hit tételeit pontról-pontra megerősíti, a meggyőződést pedig ápolja. Továbbá az anyaszentegyház általános jellegével mi sem megegyezöbb, mint, hogy azok, akik a hitben eltérést nem ismernek, a tudományos törekvésekben is egy szív, egy lélek legyenek, hogy így amit külön-külön lassabban, tökéletlenebbül s csak sok félreértés után érnének el, egyesült erővel sokkal könnyebben, gyorsabban, tökéletesebben és lélekemelő egyetértésben érjék el. Ami pedig az ily kongresszus hasznát és szükségességét illeti, valóban oly közönséges, a tudomány részéröl vádat emelni a katholikus hit és egyház ellen, hogy ezzel szemben immár kiáltó szükséggé vált a katholikusoknak, mint ilyeneknek és mint tudósoknak, minél nyíltabb szereplése, minél hangosabb nyilatkozata. A világi szaktudósok látják ebből, hogy ime, közülünk számosán, kik velünk egy niveau-n állanak, keresztény meggyőződésüket legkevésbbé sem találják megsértve a tudomány tételei állal; továbbá látják a világi tudósok, hogy az egyháziak, kik a katholikus hit hivatásszerű képviselő és hirdetői, e meggyözödésök mellett a tudományt nemcsak kedvvel ápolják, hanem egyúttal oly sikerrel, hogy bárkivel versenyre kelhetnek ; végre a keresztény hívők látják, hogy hitsorsosaik, egyháziak mint világiak, a tudományosság legszebb babérjával ékeskednek, miből meggyőződésükben tápot és megnyugvást merítenek, a hitetlenekkel szemben pedig vértet kapnak, mivel védekezhetnek. Nem más ez eszme, mint egyik gyakorlati bizonyítéka a kinyilatkoztatás és az ész, a hit és a tudomány közt levő viszonynak. És ha korunkban a vatikáni zsinat szükségesnek látta elméletileg kifejteni a jelzett viszonyt, amennyiben a kettőnek nem szabad s valóban nem is lehet ellenkeznie, sőt a valódi tudomány a hitet szüli és ápolja, a hit pedig a valódi tudományt tökéletesíti, gazdagítja: akkor e korban gyakorlatilag is kifejezést kell adni ez igazságnak. Ezt célozzák ö szentsége XIII. Leo nagy pápának intézkedései is, melyek a különböző tudományágak ápolására és helyes keze
