Hittudományi Folyóirat 5. (1894)

Dr. Szalay Hubert: Korszerű megjegyzések a szentségek megvonásának kötelezettségéről

254

nem létezhetik a hívek között házasság úgy. hogy ne lenne az egyúttal szentség is, s azért keresztény férfi és nő közötti minden más frigy, mely nem mint szentség jött létre, szentesítse azt bármily polgári törvény, nem egyéb gyalázatos és veszélyes ágyasságnál, melyet az Egyház oly annyira kárhoztat, s ennélfogva a házassági frigytől a szentséget sohasem leltet elválasztani» é

Ezt tanítja ugyancsak IX. Pius pápa, «Ad Apostolicae» kezdetű apostoli levelében 1 2 is; úgyszintén az 1860. évi dec. 17-iki allocutióban,3 melyben a polgári házasságot «a lelkek üdvét végső veszélylyel fenyegető törvényes ágyasság»-nak nevezi.

Hasonlókép írt Viktor Emánuel szárd királyhoz intézett levelében is, melyben erélyesen tiltakozva a polgári házasságiintézkedés ellen, hirdeti, mikép «hitelv. hogy a házasság az Ur Jézus Krisztustól szentségi méltóságra emeltetett, és a katholikus tannak egyik pontja, hogy a szentség nem valami a szerződéshez járulékosan hozzáadott lényegtelen tulajdonság, hanem a házasság lényegéhez tartozik, még pedig úgy, hogy keresztények közötti házassági szövetkezés csak a házasság szentségében leszen törvényes és érvényes szövetkezéssé s azonkívül nem egyéb mint ágyasság».4 5

Emlékezetbe idézve, amiket a Syllabusról röviden mondottunk, megítélhetjük azt is, milyen tan az ellenkező, ha azt a Syllabus elítéli s kárhoztatja. A 66-ik kárhoztatott tétel így hangzik: «A házasság szentsége a szerződésnek csak valami járuléka s attól elválasztható, s maga a szentség csak egyedül a házassági megáldásban áll».6 A 73-ik tétel pedig ez: «Tisztán polgári szerződés utján is létezhetik keresztények közötl igazi házasság; s helytelen állítás, hogy a keresztények közti

1 AIloc. «Acerbissimum» d. 27. sept. 1852.

2 1851. aug. 22-ről.

3 Alloc. «Multis gravibusque».

4 Lettera di S. S. Pio IX. al re di Sardegna 9 Settembre 1852.

5 «Matrimonii sacramentum non est, nisi quid contractui accessorium ab eoque separabile, ipsumque sacramentum in una tantum nuptiali benedictione situm est.» Prop. 66.