Hittudományi Folyóirat 5. (1894)

Hölszky Károly: A hexaëmeron és az ember alkotásáról szóló szentírási részletek magyarázata

213

a sarkvidéki tengerek lakói, Mózes előtt bizonyára ismeretlenek voltak); a repülőkhöz a madarakat; a csúszómászók közé számítja a hüllőkön, kétéltüeken kívül bizonyára a rovarokat, szúnyogokat legyeket, -pillangókat, valamint a kisebb emlősöket, melyek látszólag inkább csúsznak, másznak, mint négy lábon járnak, milyenek pl. az egér, vakond, cickány, patkány stb., ide sorozza bizonyosan a puhányokat (kagylók, csigák), ide továbbá a férgeket is; végül az úszókhoz a halakon kívül egyik-másik nyüzsgő tengeri csodát, ha ugyan ilyesmit ismert.

De hova sorozhatta volna a sz. szerző a lég és víz mikroskopikus lényeit, melyeknek nincs is önkényes helyváltoztatások ? hova a tengerfenék véglényeit, melyek növénymódra vannak a fenékhez tapadva s melyeknél helyváltoztatásról szó sem lehet ? hova a telepeket képező állatkákat, pl. a koraitokat, szivacsokat ? Mózes ezeket nem ismerte, tehát nem is említette; mindamellett teremtetésöket egy szóval sem tagadta!

A biblia két napot tűz ki az állatvilág fejlődésének egy- egy teremtési mozzanattal. Ha már most felteszszük, hogy a mindenhatóság «producat» vezényszavát a teljesedés haladéktalanul követte, mint Mózes is mondja: producat . . . factumque est Ha! akkor azt kell hinnünk, hogy a fauna teremtése két egymásra következő isteni tény müve. Ez azonban lehetetlen. Mert, vagy a faunának e két nap által megkülönböztetett két csoportja egymástól tökéletesen elütő világtényező, mint külön- külön az eddigi teremtési tények mindenike, pl. a világosság, a légkör, a szárazföld, a növényzet, az égitestek, vagy ha ez nem áll, akkor az Alkotó nem volt képes az állatvilágot egy parancsszavával megteremtem. De minthogy egyiket sem tudjuk elgondolni, mert az elsőt az állatvilágban észlelt folyamatos egymásután és élesen elkülönítő határ hiánya, a másodikat pedig az Isten mindenhatóságáról való helyes fogalom hinnünk tiltja, ezért Mózesre elbeszélése hűségét illetőleg nehéz felelősséget kell hárítanunk.

Ez ellenvetésre Mózes helyett mi is megfelelhetünk. Mindenekelőtt utaljuk a nyájas olvasót azokra, miket a hexaemeron hatnapos beosztásáról a 9. versnél tárgyaltunk. Másodsorban utalunk arra, mit a teremtési vezényszavakról a 3. vers