Hittudományi Folyóirat 5. (1894)
Hölszky Károly: A hexaëmeron és az ember alkotásáról szóló szentírási részletek magyarázata
208 helyütt sem érthetünk mást, mint a légkört, melyet a szárnyasok röpte szeldel keresztül-kasul. Huszonegyedik vers. Creavitque Dem cete grandia et omnem animam viventem atque motabilem quam produxerant aquae in species suas et omne volatile secundum genus suum. Szellemi szegénységét árulná el, ki a cete grandia alatt valóban a cethalakat akarná érteni, melyek a teremtésben elsők, mint tökéletesebb gerincesek és emlősök nem igen lehettek. A D'Tia tannínim gedólim (LXX: zvir/jusy* >á) általában a nagy tengeri szörnyeket, nem pedig a fauna valamely sajátképeni faját (milyen pl. a ceteké) jelenti. Már ez okból is az Ezdrás 4. (apokryph) könyvében 4. fej. 49—52. alatt olvasható Henoch és Leviathan-féle mesét a zsidók babonás mende-modái közé kell soroznunk. Figyelemre méltó, hogy a igével most már másodT-T szór találkozunk. Először az ösanyag teremtésénél olvastuk, hol ez igének a szorosabb értelemben vett teremtés jelentését tulajdonítottuk. Miért nem használja Mózes ez igét a többi teremtési tényéknél ? Azért, mert mindeddig semmi új állag (substantia) létet nem nyert. Az első, második és harmadik nap első felének müve a kész anyag természetes fejlődése: a harmadik nap második felének müve, vagyis a növényzet alakítása nem más, mint bizonyos mennyiségű és minőségű anyag elrendezése egy egyeddé (suppositum), melynek létét és elterjedését ismét csak a megállapított természeti törvények biztosítják. A negyedik nap sem követeli a teremtő erő tényleges beavatkozását — és mindeme helyeken a ige csakT T ugyan hiányzik. Most ismét előjött! Vájjon mi újat teremthetett Isten ez alkalommal ? hiszen az anyag, melyből az állati test áll, már létezett. Úgy van 1 az anyag létezett, de nem létezett még az állati testet éltető szellem, az állati lélek. E lélek anyagtalan, tehát az anyagból nem formálható, hanem teremteni kell. Ez oka annak, hogy a ige ismét elöjö. T T E sorok véleményem szerint megerősítik a 20. versnél felhozott értelmezésünket is, mely szerint a szárnyasok keletkezését jelentő szavak nincsenek a vizekkel összefüggésben:
