Hittudományi Folyóirat 5. (1894)
Kudora János: Az egyházi ékesszólástan elmélete
118 Az eddig előadottakban számot adtunk azon megfigyelésünkről, hogy miként alkalmazta sz. Ágoston beszédeiben és a beszéd anyagának kezelésében a szónoklattan általános elveit és törvényeit. Van azonban a szónoklatnak egy kiindulási és végső pontja, belső mozgatója, melyet a szónoklat lelkének lehetne nevezni s ez a szeretet; a profán szónoklat ezen lelke az igazság szeretetében nyilvánul, az egyházi szónoklatban pedig az igazság szeretetén felül még részlegesen az Isten és az emberek szeretetében jelentkezik. E hármas szeretetet ajánlja és javalja az egyházi szónoklattan, de e szeretet törvényeit, szabályait megalapítani, megalkotni nem képes. E hármas szeretet megnyilatkozását látjuk sz. Ágoston beszédeiben, annyira, hogy bátran állíthatjuk, hogy a szeretet teszi öt ékesszólóvá inkább, mintsem a rhetorika tudományos és művészeti törvényeinek alkalmazása. Az Isten szavának, a Szentírásnak közép- és csúcspontja a szeretet, Isten szeretete az emberekhez, mely viszont szeretetre kényszerít. És ez nem hiú eszme, nem ábránd, hanem húsból és vérből álló test, valóság. Jézus az emberek iránt való szeretetböl lesz emberré. E valóság az Isten beszédének és működésének kiindulási pontja, alaptétele, az ember teremtésétől, a megváltáson keresztül egész az örök boldogságig az Isten összes tevékenységét Jézus ezen jellemző mondása uralja: Úgy szerette Isten e világot, hogy az ö egyszülött fiát adá, hogy minden, aki őbenne hisz, el ne veszszen, hanem örök élete legyenA Ez igazság körül kell csoportosítania az egyházi szónoknak minden tevékenységét, eszét, tudományát, tapasztalását, lelkét és szivét.1 2 Ez szüli az apostoli lel- kesültséget; távol a kishitűségtől és fenhéjázástól, az alázatos szeretetben nyilvánul. A szeretet ezen megnyilatkozását lépten nyomon feltaláljuk sz. Ágoston beszédeiben: Midőn beszélek, midőn kötelességemet teljesítem, ti legalább is lelketek veszedelméről gondolkodjatok. És vájjon mit óhajtok ? mi után vágyom ? miért epedek ? miért beszélek ? miért állok e szószéken ? miért élek ? 1 János 8. 16. 2 V. ö. sz Ágoston de doctrina Christiana II. 22.
