Hittudományi Folyóirat 4. (1893)
Dr. Robitsek Ferenc: Sz. Péter római püspökségéről
«7 Sz. Péter sz. Pált őszinte testvéri szeretettel karolta át; második levelében, amelyet röviddel halála előtt Rómából írt. öt «szeretett atyjafiának» nevezi és hirdeti sz. Pál leveleinek és tanításának mély bölcsességét. Ebből kitűnik, hogy sz. Péter ismerte sz. Pál leveleit és magasztalta azokat, dacára annak, hogy sz. Pál az ö antioehiai működését néhány megjegyzéssel megítélte. Sz. Péter figyelmezteti a híveket, hogy óvatosan «.lvassák sz. Pál leveleit, amelyeknek bölcsességét sokan félreértve, eltorzítani iparkodnak. Sz. Pál leveleinek ilyetén megítélése és megdicsérése úgy tűnik fel, mint sz. Péter legfőbb elöljárói hatalmának gyakorlása abban, ami a nyáj szellemi táplálékának, lelki eledelének ügyét illeti. De midőn állítjuk, hogy sz. Péter ilyenformán helybenhagyta sz. Pál leveleit, korántsem mondjuk, hogy ö nem tudta, hogy azokat előbb már az isteni tekintély helybenhagyta, amennyiben a Szentlélek sugallatából írattak. Sz. Péternek dicsérete volt az első «imprimatur» az egyházi hatóság részéről és ünneplés kijelentése annak, hogy e levelek a szentiratok kánonjában méltó helyet foglalnak el. X. fejezet. Míg a IX. fejezet általánosságban foglalkozik a sz. Péter és sz. Pál között létező egységről és egyetértésről sz. Péter föhatalma alatt, a X. fejezet adatokat közöl, amelyekből kitűnik, hogy minő alapon nevezhető sz. Pál a római egyház társalapítójának és hogy milyen a viszony sz. Pál működése és sz. Péter római püspöksége és legfőbb elüljáróí hatalma között. Ez adatok közé számítandó sz. Pálnak a rómaiakhoz írt levele, két évi római fogsága, eredményekben gazdag prédikálása, érintkezése a legelőkelőbb körökkel «de domo caesaris» és a nagy hír, amely öt ezek folytán szárnyra vette. A római egyház a többi egyházakhoz képest virágzott, midőn sz. Pál az 53. év első hónapjaiban Korintusból írta levelét a rómaiakhoz. Midőn Claudius edictuma visszavonatott, Aquila és Priscilla is visszatért Rómába, hihetőleg sok római zsidó-kereszténvnyel együtt; sz. Pál Ázsiában ismerte meg őket és levelében üdvözletét küldi nekik. A visszatérő számüzöttekkel és menekültekkel kétségtelenül megizmosodott a római egyház. Amikor sz. Pált 56. tavaszán fogoly5*