Hittudományi Folyóirat 4. (1893)

Dr. Robitsek Ferenc: Sz. Péter római püspökségéről

l>8

ként Rómába hozták, híre megelőzte és számos hívő fogadta öt az örök városban. Két évi fogsága alatt bárki közlekedhetett vele és így alkalma nyílt a társadalom legelöbbkelö tagjaival, különösen a pogányokkal megismerkedhetni, s valószínűleg ismerte Senecát is. (íallio achaiai proconsul bátyját. Sz. Lukács, aki az apostol kíséretében volt, az Apostolok Cselekedeteinek könyvét főleg azért írta, hogy sz. Pál misszióját a már megtért és a még meg nem tért, de jóakaratéi pogányokkal megismertesse és előttük igazolja. Gyakran foglalkozik sz. Péterrel, öt legfőbb elöljárói tisztének teljesítésében ismételten bemutatva, nem csekély bizonyítékául annak, hogy sz. Pált szoros kapocs fűzte sz. Péterhez és távol állottak a protestánsok által rájuk fogott versengéstől. Épen e szoros barátság folytán kétséget sem szenved, hogy sokszor érintkeztek egymással és hogy akárhány ügyet közös elhatározással intéztek el. de azért mégis ki van zárva, hogy sz. Pál a római egyház kormányzásában tevékeny részt vett legalább fogságának tartama alatt, sőt még azután is: mert mint leveleiből tudjuk, alig várta a szabadulás óráját, hogy Rómát elhagyva. Macedóniába és Kis-Azsiába siethessen. «Bízom az Úrban, hogy magam is csakhamar hozzátok megyek». Szent működése tehát Rómában jobbára az Isten igéjének hirdetésére szorítkozott és a személyes befolyásával eszközölt gyakori megtérésekkel érdemelte ki a társalapító címét.

Okunk van következtetni, hogy sz. Pál 58-ban hagyta el Rómát és indult nagyobb apostoli útjára Európában és Ázsiában. Annyi bizonyos, hogy élte vége felé ismét Rómában volt bebörtönözve. Ekkor írta II. levelét Timotheushoz és várta végórája közeledését. Halála 67-ben be is következett. Arra, hogy 58—64 között Rómában megfordult volna, nincsen adatunk. Mikor Timotheushoz írta levelét, alig lehetett még sokáig Rómában, különben nem írta volna neki: A felső ruhát, melyet Rómában Carpus-nál hagytam, eljővén, hozd el magaddal, úgyszintén a könyveket, de íöképen a kártyákat» (Timóth. II. 4, 18.).

Ebben az időben valószínűleg sz. Péter is Rómában volt. de szabadlábon. Sz. Pál említett levelében «Eubulus. Pudeus, Linus és Claudia» részéről üdvözleteket küld. Pudeus a traditio