Hittudományi Folyóirat 4. (1893)
Dr. Robitsek Ferenc: Sz. Péter római püspökségéről
88 még ha állítaná is, hogy egyes tettek vagy igazságok ki' nyilatkoztattak, azokat még sem tekinti létezésének okául, vagy legalább nem mint olyanok képezik hitvallásának tárgyát. Az ilyen nem történeti vallás nem más, mint vallásos stílusban és tiszteletteljes hangon előadott eredménye valamely egyéni spekulációnak; bölcseleti nézetek, emberi elméletek ezek a természetről, a mindenségröl, az anyagról és a szellemről, az isteni- és az emberiről, az ideiglenesről és az örökkévalóról, a jóról és a rosszról, a dolgok kezdetéről és végéről, szóval mindarról, ami a dolgok természetében (in nalura rerum) rejlik és- ami magától feltárul a gondolkozó ember telke előtt. Magától értetik, hogy az ilyen egyéni vallás képes a a fejlődésre és átalakulásra és magán viseli az idők és a helyi viszonyok nyomát, amiért is nem állandó, mert tulajdonképeni forrása a változó, sokszor szeszélyes emberi elme. Ezt a nem történeti vallások hívei is érzik, mert ösztönszerüleg iparkodnak az elvont fogalmakat öszszerü formában kifejteni,, és hitvallásukat külső jelképek mezébe burkolva állandósítani, annak fenmaradását biztosítani. Innen magyarázható,, hogy az emberi nem — ösztönszerüleg keresve a személyes Istent, ha talán megtalálná öt, jóllehet még ismeretlen volt előtte (Ap. Csel. 17, 23—28.) — miért imádta oly sokáig a természet istenített erőit; hogy miért keletkeztek e jel— képies istenségek felöl tények hiányában mesés történetek a hiszékeny nép ajkain. így keletkezett az ősi kinyilatkoztatás hagyományaiból és az ész által kigondolt bölcseleti rendszerek keverékéből a teremtett dolgok imádása. a pogánvok mythologiai bálványozása. Az ilyen vallások nem történetiek, mert meséik, vallásos^ emlékeik és intézményeik nem alapulnak történeti tényeken és meggyőződésük szerint is isteni objectiv. tehát kinyilatkoztatott igazságokon; intézményeik nem ezek megőrzésére és jel- képezésére szolgálnak, hanem pusztán emberi eredetű elméletek megörökítésére, és nem egyebek pantheizmusnál és materializmusnál, vallásos kiadásban. A kereszténységen és a zsidóságon kívül csak a mohám- medán vallás történeti, mert ez is, mint amazok, az Isten
