Hittudományi Folyóirat 4. (1893)

Damian János S. J.: A tizenkét apostol tanítása

617

Elfogadva Isten létét a didache, mint ez idézett helyekből látszik, nem annyira Isten lényeges tulajdonságairól szól hanem inkább működését kifelé említi. Kiválóan pedig a teremtést és Isten befolyását a teremtett dolgokra, leginkább az emberre hangoztatja, amint az a kormányzásban, gondviselésben, a jónak megjutalmazásában nvilvánúl.

Krisztust hármas hatalma szerint, mint prófétát, föpapotr királyt dicsőíti, miután Isten fiának vallotta.

Krisztus Isten fia:

IX. 2. Hálát adunk neked Dávid, a te fiad szent szőlőtőkéjéért, melyet nekünk fiad Jézus által nyilvánítottál.

IX. 3. Hálát adunk neked, mi Atyánk, az élet és ismeretért, melyet nekünk Jézus, a te fiad által nyilvánítottál.

Épen így X. 2. és 3.

llaíi1 mint fiút, mint szolgát jeleni és jóllehet Dávidra vonatkoztatva inkább utóbbi jelentésében van véve, úgy semmi okunk sincs ezen jelentést Krisztusra is alkalmazni. Act. Apóst.

III. 26, tóv Trafóz aÚTOö (íkov) és u. 0. IV. 30. toO áyíou rraioó; toi» tehát Trafó a tteoO nevezi Krisztust.

Királyi hatalmát hirdeti:

XV. 8. és 8. Jöni fog az Űr és minden szentek vele.

Akkor látni fogja a világ az ég felhőin eljövő Urat.

Az utolsó ítéletről szólva említi Krisztust mint az idők királyát, ki eljön Ítéletet mondani az élők és holtak fölött: de övé a dicsőség és hatalom Isten országában is:

IX. 4. gyüjtessék össze egyházad a föld határairól a te országodba: mivel tied a dicsőség és hatalom Jézus Krisztus által az örökkévalóságon át.

Mint prófétát ünnepli:

IX. 3. Hálát adunk neked . . az élet és ismeretért, melyet nekünk Jézus, a te fiad, által nyilvánítottál; — és

X. 2. Hálát adunk neked . . az ismeretért és hitért és halhatatlanságért, melyet nekünk Jézus, a te fiad, által nyilvánítottál.

Mint főpapot dicsőíti:

1 Bickelt. 1. cit. pg. 402.