Hittudományi Folyóirat 4. (1893)

Szekrényi Lajos: A jeruzsálemi zsidó templomokról

584

kéval egyenlő volt, mivel az előtte álló ércoszlopok 23 röföt tettek ki, s alig hihető, hogy a csarnok alacsonyabb lett volna, mint az oszlopok. Falainak vastagságát Thenius figyelemre méltó okokból 3 röfnyire teszi s belsejök ép oly deszkaborítékkal, faragványokkal és aranylapokkal volt ékesítve a padlóval egyetemben, mint a templom belseje. Minthogy a csarnok kapuján ajtószárnyak nem voltak, a «tornác kapui» (Kr. II. 29, 7.) alatt a sz. hajlék ciprusfaajtaját kell értenünk. Lapos födélzetét cédrusfagerendák alkották (Kir. III. 7, 12.). Megjegyzendő, hogy a sz. hajlék és a csarnok padlózata egyenlő magasságban volt, a tornáchoz azonban lépcsők vittek föl.

A csarnok előtt két hatalmas ércoszlop állott, melyek közül a jobbkéz felöli Jákhin ö megerősít), a balfelöli

Bóaz (TJJ3), benne [Jehovában] az erősség) nevet viselt, mintegy azt jelképezvén, hogy a templom Jehovának köszönheti erősségét és tartósságát. Mivel ez oszlopok leírása nagyon homá3. kép.

Jákhin és Boaz.

lyos és hézagos, alakjukra nézve a régiségtudósok véleményei nagyon elágazók. Annyi azonban kétséget nem szenved, hogy magasságuk 18 röf (8 m. 71 cm.), kerületük 12 röf (5 m. 806 mm.), átmérőjük tehát 3'82 röf (1 m. 84 cm.) volt.