Hittudományi Folyóirat 4. (1893)
Szekrényi Lajos: A jeruzsálemi zsidó templomokról
585 A belül üres oszlopok ércfalazatának vastagságát a források 4 ujjnyira teszik (8065 mm.), s fölöttük 5 röf (2 m. 419 mm.) magas oszlopfö nyugodott, úgy hogy az összes magasság 23 röföt tett ki. Az oszlopfök alsó része gömbszerüleg kidomborodott s e kidudorodás alatt és fölött száz-száz gránátalma díszítés futott körül, melyeknek megerősítésére a kidudoro- dást beborító lánc- vagy hálószerű ércfoglalat pompázott, mint ez az egiptomi oszlopföknél is előfordul. Ezeket az ékítményeket Hirám nem az oszlopokkal együtt öntötte, hanem, mint hajlított munkát, utólag alkalmazta a dudorodásra. Az oszlopfö felső része liliomhoz hasonlított, melyről azonban nem tudjuk, nyílt virágkelyhet, vagy pedig fakadó bimbót ábrázolt-e. A különböző felfogás szerint különbözökép szokták tehát őket rajzolni, mint ezt az 1. 2. és 3. kép feltünteti. Mivel a két éreoszlop nem a tornác tetőzetének gyámolítá- sára volt rendelve, hanem monumentális jelleggel birt, kétségtelen, hogy a csarnok előtt, szabadon állottak,1 mit nem csupán a dmb (Kir. III. 7, 21.) bizonyít, de az a körülmény is, hogy azokat a templom felépülése után öntötték és állították fel (u, o. 7, 13—21.). A templom déli, nyugati és északi felén kétemeletes oldalépítmény jácua) volt apró kamarákkal, melyek a temT plomi szerelvények és eszközök befogadására szolgáltak. E kamarák tetögerendái nem a templom kőfalába voltak beeresztve, hanem 1 röf széles párkányon nyugodtak, úgy hogy a ház falazata minden emeletnél 1 rőfnyivel vékonyabbá lett, minek folytán a felsőbb emeletek kamrái 1—1 röffel kiszélesedtek, vagyis a földszinti szobák 5 (21/a m.), az első emeletiek 6, a másodemeletiek 7 röf szélesek voltak. Mivel a szobák magassága '5 röf volt, az emeleteket elválasztó cédrus-gerendák pedig 1—1 röf vastagok valának. az oldalépítmény magasságát 18 röfre kell tennünk, úgy hogy maga a templomház 12 röfnyire emelkedett a melléképület fölé. A kamrák vilá1 A mürégészek ezen általános nézetével ellentétben Merz, Ewald és Thenius, minden alap nélkül azt állítják, hogy a két ércoszlop a tornác tetőzetét tartotta, sőt ez utóbbi szerint a Jákhin és Bóaz nem az oszlopok neve, hanem felirata volt.
