Hittudományi Folyóirat 4. (1893)
Dr. Szentes Anzelm: Hitünk végső indítóokáról
hivésben a tárgyilagos cselekvési módot tekintve nem tér el a természeti hivésben követett rendes cselekvési módjától. Azaz a hivés tényének állaga ugyanaz. A tény létezési mikéntje (quoad esse) azonban a természetfölötti hivésben más, mint a természeti hivésben.1 Mert a természetfölötti hivésben a tény létezési mikéntje lényére nézve természetfölötti, azaz a természetfölötti rendben létezik; a természeti hivésben pedig a természeti rendben létezik a tény. Ha pedig csak létezésre nézve különbözik a két lény, cselekvésére nézve pedig nem, akkor: miként a természeti hivésben, Isten ismerete csak közvetett, ép úgy a lermészetfölötti hivésben is csak közvetett. Ebben eltér Lugo véleményétől, ámbár sok tekintetben megegyez vele, főleg arra nézve, hogy nem a hitből, hanem az értelemből merítendő Isten első ismerete, mert az észbeli ismeret legalább is gondolati elsőbbségre nézve megelőzi a hitbeli ismeretet. A közvetett ismeret után létrejövő hivés erősségét az akarattól nyeri, és je tekintetben a közvetett és közvetetlen ismeret között nincs különbség; mert az akarat ép úgy tud parancsolni a közvetett megismerésnek, mint a közvetetlennek. Ugyanez áll a természetfölöttiségre nézve is; mert e tekintetben is a közvetett megismerést a fölemelő isteni kegyelem ép úgy fölemelheti a természetfölötti rendbe, mint a közvetetlen megismerést. Mert a tény közvetett vagy közvetetlen volta csak az ész működésére vonatkozik, nem pedig a kegyelem hatására. Mert ha közvetett megismerés nem lehetne természetfölötti tény lényére nézve, akkor még a hitigazságokra vonatkozó hitbeli tények is természetiek lennének, mivel köz1 A dolog helyes megértésére jó figyelembe venni, hogy minden ténynél megkülönböztetjük belső mivoltát és külső létezési módját a természeti vagy természetfölötti világ rendjére nézve. A tény belső mivolta ugyanaz mindkét rendnél, ez a tény állaga. A mikéntiség, azaz a létezési mód, az más a természeti, más a természetfölötti ténynél. A tény e/.en természetfölöttisége ismét kétféle : vagy lényére nézve természetfölötti, s ez az igazi természetfölötti tény; vagy csak módjára nézve természetfölölti, azaz természetfölötti erő segíti a létrejövés módját, de lénye nem emeltetik föl a természetfölötti rendbe.
