Hittudományi Folyóirat 4. (1893)

Dr. Rézbányay József: XIII. Leó pápasága

művének védőszentjévé nyilvánítja (Cum multa Jesus» 1885, május 12.). Buzdítja és kitartásra serkenti a salzburgi érseket az ott kezdeményezett katholikus egyetem felállításának ügyében («Allatae sunt Nobis». 1885. március 4.). Részt vesz a szlávok nagy nemzeti ünnepének örömében (Sz. Cirill és Methód- ról szóló körlevelében «Grande Munus», 1880, szept. 30.) és kegyeletes okokból saját nemzeti nyelvű rítust engedélyez nekik.

Majd Keletre forditja tekintetét s a hajdan híres Babylon- ban felvirágoztatja az egyházat. Azon biztosítással, hogy a keresztény vallás megszilárdítása gyarapítani fogja a békét, a közrendet és a személyi-, valamint a vagyonbiztonságot, szerencsésen kieszközli az Ottoman birodalom uralkodójától az Aikoschban 1880, július 26-án történt pátriárkaválasztást, mely a buzgó lelkű Peter Elias Abolionant a káldok geziri pátriárkájává teszi. A pápa a maga approbatiója után kieszközli a török kormány részéről is « fermánt, mely a pátriárkát a káld nemzetség fejének elismeri és a népnek a szabad vallásgyakorlatot biztosítja; újabb diadala a pápai széknek. S ezzel egyúttal gyorsan lebonyolítja a viszályt, mely a szíriai jakobita nesto- rianusok és a szíriai, szertartáséi katholikusok között fenforgott. Nemcsak hogy a katholikusok javára dől el az ítélet, hanem a bölcs mérséklet, melyet felülről tapasztalnak, arra bir sok jakobita nestorianust, hogy családostól áttérjenek a katholikus hitre.

Még szerencsésebben oldja meg a pápai csalhatatlan- ság miatt merő rationalismusból elszakadó felek: Gáspárján, ciprusi örmény püspök és Bathiarian, diarbekiri örmény érsek, valamint a mellettök még megválasztott Kupélian «Catholicos in Ciliciav kételyeit és ügyének a török kormányt diplomáciai úton megnyervén, őket csakhamar visszavonulásra birja; a szelíd pápa a «civilpátriárkának», ki bünbánólag borul lábai elé, meghagyja püspöki címét és jelvényeit, a másik kettő követi az elsőnek példáját, s a pápa 1880, december 11-ikén befejezvén a béke nagy müvét Keleten, a nemeslelkü. tudós Hassun pátriárkát a római egyház bíborosai sorába emeli. Még a XV. század óta, a tudós Bessarion idejétől, — kit IV. Jenő