Hittudományi Folyóirat 3. (1892)
Kozáry Gyula: A protestantismus és a katholicismus alaki elve
A Protestantismus bármely alakja. — így vallja Kovács, — melyben «vallásos tudata tartalmát koronkint kifejezte, mindig csak egy új kísérlet volt, hogy a két alkatrészt és elvet, melyek közül egyik sem állhat meg a másik nélkül, s mégis egymást kölcsönösen kizárni látszanak (kegyelem és igazságosság), a maga eszméjének megfelelöleg fejezze ki, s mégis miután bármelyik ilynemű kisérlete egyik vagy másik oldalon egy-egy oly pontot hagyott nyitva, amelyben a két elv nem olvadhatott tökéletes egységgé össze, hanem egyik vagy másik csak kizárólag érvényesülhetett: a teljes meg- oldásig megnyugodni nem tudó protestáns tudat újra meg újra ösztönözve érezte magát tovább haladni, s feladatának megoldása mind inkább és inkább a végetlen távolságba vonult.» Ha a Protestantismus semmi egyéb mint egy végetlen fejlődésre képes elv, melynek sajátságát annál mélyebben és helyesebben ismerjük, minél kevésbbé szorítjuk meghatározott korlátok közé, akkor nem positiv vallás többé, nem Jézus Krisztus vallása, hanem negativ alapon fölépült bölcseleti rendszer, melynek egyedül positiv hittartalma egy ellentét, melynek megoldása a távol végtelenségbe vész. Ha a protestáns theologia a hittudatnak reformátio-korabeli avagy a tudomány mai álláspontján való kifejezését akarja hittárgygyá avatni, lemond változandóságának s fejlődésének elvéről, és következetlen. Ha pedig következetességgel a végte- lenségbe nyúló ellentétnek a koreszmék áramlata szerint való kiegyenlítését állítja tárgyául, a positiv kereszténységet döntötte meg.1 A kereszténység többé nem változhatatlan tanmi módon és mily körülmények között akarja Isten örök terveit meg- valósítani. A kegyelem katholikus tanítás szerint mindenképen ingye- nes. Az ember nem érdemli s nem illeti öt, mint az orangei zsinat mondotta : «Debetur merces bonis operibus si fiant, sed gratia quae non debetur praecedit, ut fiant.» Mindenkinek megadja Isten a viszony- lagosan valóban elegendő kegyelmet a törvények megtartására. Min- den hivő bűnösnek, bármily kérges szívű és elvakult eszű. Isten való- jában elegendő kegyelmet nyújt a bűn kerülésére és a töredelemre. 1 A bölcselet folyamának a hittartalomra, a hittárgyra, a hittanra változtató hatása nem lehet. Fontos szerepet visz azonban a hittan a tudományos feldolgozásában, mind thetikus rendszerezésében, mind
