Hittudományi Folyóirat 3. (1892)
Kozáry Gyula: A protestantismus és a katholicismus alaki elve
írás, előképeivel, jövendöléseivel s a jövö törvényre való nyilt utalásaival, a szentiratok szerzői ezeket hozták emlékezetbe s a jövendölések beteljesedésére, az előképek megvalósulására s az új törvényre mutattak rá Jézus Krisztusban és az új-szö- vétségben. Fülöp diákon Aethiopia királynéjának eunuchájával akkor találkozik, mikor ez Izaiás bizonyos helyét olvassa. E hely- bői győzi öt meg a kereszténység igaz voltáról. A nemzetek nagy apostola Athéné bölcs férfiai előtt nem a jövendölésekre hivatkozik, melyekben a görögök nem hittek, hanem bölcseleti tanulmányaikhoz méltóan a föltámadás hit- czikkét tárja föl s «az ismeretlen Istennek» feliratra utal. Kimutatja a bálványimádás haszontalanságát s azáltal az emberi méltóság lealacsonyítását. Saját költőjük szavait idézi.1 A katholikus egyház atyái és tudósai a korigények szűk- séglete szerint a koreszmék kényszerítő■ áramlata folyamában dolgozták fel a hiteszmék dogmatikai tartalmát. Mikor a neo- platonismus az alexandro-római és athenei iskolák felújítása- val Plátó müveire támaszkodott a keresztény világnézet meg- döntésére, a platói bölcseség kizsákmányolása volt a legsikere- sebb út annak kimutatására, hogy a kerészténység és a bölcselet tételei között nincs ellentét.2 Midőn pedig a scholasticismus’ idejében3 Aristoteles mü- veit szír és arab nyelvre lefordították s az arabok szemkáp- ráztató kultúrája Aristoteles tekintélyével döngette a keresztény hittartalom épületét, Aristoteles megjavított módszere szerint szerkesztették egységes rendbe, tanrendszerbe a keresztény hittudományt. Megnyitották sorát azon hitvédelmi iratoknak, melyeknek magasztos alkotmányán nem tudjuk, mit csodáljunk inkább, az alapok megdönthetetlen gránitszilárdságát, vagy az épület égbe nyúló arányait és ékességeit. E védelmi iratok majd lehetetlenné teszik a tévedést, oly szembetűnő a fény, melyet a hitigazságok fölé árasztanak.4 1 Apóst. Csel. XVII. fej. 2 Dr. Szilvek L. «Plátó vagy Aristoteles ?« Bölcs. F. 1890. f. ä Erre látszik hivatkozni dr. Kovács f, i. m. 4 «Oeuvres pastorales de S. É. le Cardinal Joachim Pecci tradui- tes par Augustin Lury.» Lille. 1888. 308. 1.
