Hittudományi Folyóirat 3. (1892)
Dr. Rézbányay József: Az egyház és az állam között való viszony kérdése hazánkban
51 ban a valláson alapszik; ahol a vallás megszűnt, mint a római köztársaság végső idején, vagy XV. Lajos korában (?), ott rohamosan hanyatlik a fegyelem és erkölcs, az állam alapjai mogkorhadtak, és közel elenyészte várható. Ennélfogva pusztán negativ viszony az állam és az egyház között, amely a val- lási életet az államtól teljesen izolálná, ha lehetséges volna is, a nemzetre kártékonyán hatna; másrészt az egyház sem mondhat le az álammal szemben minden befolyásáról, hogy teljesen az érzelmek világába zárkózzék, mert a vallási érdé- kék természetszerűleg az emberi élet összes és legkiválóbb mozzanataira kiterjednek. Tényleg az államnak és az egyháznak egymástól való elvá- lasztása valósággal és teljesen nem is kíséreltetett meg, hogy ne mondjuk: nem is sikerült soha . . . Tehát minden oda mutat, hogy a két hatalomnak szabályszerüleg össze kell működnie, mert kölcsönös egyesülésökben gyökerezik a társa- dalom jólléte. 12. — 111. Az államnak nincsenek ú. n. fönségi jogai az egyház fölött. a) Nincs bebizonyítva. Sem Simonyi,1 sem Dove,1 2 sem Bluntschli,3 sem Ahrens,4 * sem Rönne,6 sem Friedberg6, sem Hinschius,7 akik ezt leghevesebben vitatják, egyetlen szóval sem bizonyítják, csak föltételezik, mint elfogadott elvet. b) Nem is bizonyítható be. Az egyedül képzelhető fórrá- sok, melyekből a szóban forgó tételt bizonyítani lehetne, a Szentírás, a történeti jog, és a dolog természete. Ámde a Szentírásban e jognak semmi nyoma. De igenis sokféle vonat- kozás foglaltatik benne az egyháznak az állam és a világi hatóságok felett való (indirect) jogára.8 Hasonlókép nem 1 Állam és Egyház. Budapest. 1874. 2 Richternél. Egyházjog. 7. kiadás 100. §. 3 Martensnél. «Kirche u. Staat.» 410. 1. 4 Ugyanott. 6 Preusisches Staalsrecht 2. kiad. 1864. 1. Riesznél i. m. 108. 1. 6 L. Laacher Stimmen IV. köt. 82. 1. 7 U. o. Dove. Zeitschrift für Kirchenrecht. XL 144. 1. 8 L. a fentebbi helyeket. 4*
