Hittudományi Folyóirat 3. (1892)
Dr. Rézbányay József: Az egyház és az állam között való viszony kérdése hazánkban
lehet ezt a történelem nyomán bizonyítani. Mert ami azt illeti, csak az elévülés, illetve a szokásjog lehetne az egyedüli mód, amelyre e tekintetben hivatkozni lehetne, ahol t. i. az állam ily jogokat usurpált volna. Ámde ettől az egytől is elhitetnek érvelésökkel ellenfeleink, mert tudvalevőleg az egy- ház, ily túlkapások ellen kezdettől fogva protestált. Tehát egyedül a dolog természete az, amiből ezt még be lehetne bizonyítani, vagy ha úgy akarjuk nevezni — a természet. Lássuk csak ezt közelebbről! Hogy ezt bebizonyítsuk, meg kell mutatnunk először, hogy erre szükség van; másodszor, hogy a viszonyokhoz képest ez, vagy amaz, a fönségi jogok hordozója. Ha akár az egyiket, akár a másikat nem tudjuk bebizonyítani, tételünk meg nem állhat; lássuk az elsőt: van-e csakugyan szükség arra, hogy valaki ez államfölségi jogokat gyakorolja? Az egyház egységes vezetése szempont- jából ugyan szükséges egy közös fő, aki a tagokat kormá- nvozza és ilyen, isteni jognál fogva, Péter utóda, a római pápa. De vájjon szükséges-e, hogy még a fölött is valaki fen- sőbbségi jogokat gyakoroljon, akár minden országban, mint ennek fejedelme, akár egyes kerületekben, mint azoknak feje ? Ennek szükségességét nem látjuk be, sőt, ha egy pillanatra megengednök is, amit azonban semmi esetre sem engedhetünk meg, — hogy t. i. minden egyes állam a maga területén «fölebbvaló»-nak tekintetik az egyház fölött, sokkal nagyobb nyomatékkai kellene nyomban hangoztatnunk és hozzá ten- nünk, hogy - az egyház egységesítése szempontjából, fölöttünk mégis csak egy legfelsőbbet kellene elfogadnunk, aki megint csak nem lehetne más, mint Péter utóda, a római pápa. E szerint tehát a tétel, hogy az államot fönségi jogok illetik meg az egyházzal szemben, be nem bizonyítható, de nem is állhatna meg az egyházat megillető, már föntebb kifejtett hegemónia folytán. c) Ehhez képest: A) Nem kompétól az államnak az ú. n.ius supremae inspec- tionis (sáecularis), mint amely összeférhetetlen az egyház föntebb kifejtett függetlenségével. Ha minden országnak meg- van abbeli joga, hogy sértetlenül megőrizze alkotmányos szer-
