Hittudományi Folyóirat 3. (1892)
Előadások a hittudományi karon
A «Hittudományi Folyóirat» pályázatai. I. 1890, november 21-ikén hirdettem a következőt: «Kívánom a polgári házasság ismertetését és bírálatát dogmatikai, egyházjogi, államjogi. erkölcstani és gyakorlati szempontból. A dolgozat legyen alapos, teljes felvilágosítást nynjtó. Terjedelmét nem határozom meg. Pályázhatik bárki. Lehet idegen kézzel vagy a szerző által írva, de jeligés levélkével beadva. Határidő 1891, április 80-ika. Az absolut becsű mii jutalma 500 frank aranyban. A «Hittudományi Folyóirat »־ban közölni fogom, de e czímen a pályadíjon felül csak akkor honorálom, ha terje- delme a folyóiratomnál szokásos tiszteletdíjat meghaladná. A szerző csekély díjért külön lenyomatot nyerhet. A bírálatra két elismert szaktudóst kérek fel.» A kitűzött határidőig két dolgozat érkezett be, a követ- kezö jeligékkel: «Matrimonium est vere et proprie sacramen- tum»; nevezzük A-nak; és: «A nagyság visszaél hatalmá- val, midőn azt elszakasztja a lelkiismerettöl» Vörösmarty M.; nevezzük B-nek Dr. Aschenbrier Antal, egyetemi tanár úr Budapesten, mindakettöt dicséri, előnyt ad mégis a B-nek, bár áldolgozá- sát kívánja. Bzücs János, theologiai tanár úr Temesvárott, mindakettöt dicséri, de előnyt ad az A-nak. megjegyzéseket fűzve hozzá. Ennek folytán még egy bírálót kellett felkérnem. Dr. Tóth János, theologiai tanár űr Nvitrán. elismeréssel van mindakettö iránt, de előnyt, ad az A-nak. megjegyzéseket fűzve hozzá. Ennélfogva az A. jeligés levélkét felbontottam s fel- szólítottam öt, hogy a megjegyzéseket vegye figyelembe, s miután ö ezt megejtette, a pályadíjat. 500 frankot aranyban megkapta. Neve Pompértj Aurél, akkor hittanhallgató, jelenleg Kalocsa-fömegyei áldozópap, a bécsi felsőbb papnevelő intézet tagja. Dolgozatának közlését azonnal megkezdem, mihelyt azt más, már régóta közlésre váró czikkek megengedik.
