Hittudományi Folyóirat 3. (1892)

Irodalmi értesítő

Müvét három részre osztja: kritikai, hermeneutikai és exegetikai részre.

A kritikai részben feltünteti és bebizonyítja a szent- könyvek tekintélyét, tárgyalja a szent-könyvek sugalmazását s történelmi és kánoni tekintélyét. Az első értekezésben a szent- könyvek sugalmazottságát bizonyítja; a második értekezésben a szent irodalom történetéről, az egyes könyvek tárgyáról és erede- térül, az eredeti szövegről és a fordításokról nyújt áttekintést; a harmadik értekezés elvi magyarázatot ad a történelmi és kánoni tekintélyről; a negyedikben kimutatja az ó-szövetségi könyvek történelmi tekintélyét: hitelességét, épségét és hitelre- méltóságát; az ötödik értekezés Mózes könyveinek hiteles- ségét bizonyítja; a hatodik az ó-szövetségi kánon tiszteletét adja elő; a hetedik az új-szövetségi szent-könyvek történelmi tekintélyével, a nyolczadik az evangéliumok eredetével, a kilenczedik az új-szövetségi kánonnal foglalkozik.

A hermeneutikai részben a szent-könyvek használatáról van szó. Be van itt bizonyítva, hogy a Szentírás nem egyetlen hitszabály, hanem a hagyománynyal együtt képezik a hit anyagi szabályát; az alaki hitszabály pedig a tanító egyház szava. Majd elő vannak adva a biblia-magyarázás hamis és katholikus elvei. Ezt követi a bibliai rationalismus története, hatalmas vonásokban. A tizenharmadik értekezésben a csoda lehetősége van tárgyalva, szigorúan tudományos alapon. A tizennegyedik értekezés czáfolatát adja a rationalistikus elméleteknek. A tizenötödik elmondja, mennyiben és mily föl- tételek mellett szükséges és hasznos a Szentírás olvasása.

Az exegetikai rész a Szentírás egyes helyeinek magyará- zatát tartalmazza, párhuzamban a tudomány állításaival, a következő czímek alatt: A szentírási teremtéstörténet; az emberi faj egysége; az emberi nem őstörténete; a vízözön; az emberi nem kora; a nyelv eredete és a bábeli nyelvzavar; a Genesis néprajzi táblája; a pátriárkák története, az izrae- liták kivonulása Egiptomból; Izrael népének története; a mózesi vallás és törvény védelme. Végül két nagyszerű érte- kezést kapunk Jézus életéröl és a kereszténység védelméről.

Láthatni ezekből, hogy a szerző meglehetősen kimeríti