Hittudományi Folyóirat 3. (1892)
Dr. Kiss János: A papjelöltek kérdésének reformjához
223 14. Hitelemzéstan. 15. Egyházi ékesszólástan. 16. Latin nyelv. 17. Görög nyelv. 18. Zsidó nyelv. 19. Szír-káld nyelv. 20. Arab nyelv. 21. Stylistika. 22. Nevelés- és tanítástan. 28. Keresztény művészetek. 24. Egészségtan. Az elősorolt tárgyak előadásáról a véleményem a kő- vetkező: 1. A bölcselettudományt kimerítően és alaposan kell ta- nítani, minden egyes részével. A bölcselet történetéről azonban elégséges rövid áttekintést nyújtani, mert a jelentős rendszerek s azoknak történeti viszonyai tárgyaltatnak az egyes kérdé- seknél. Voltak, kik egy előkészítő évet szántak a bölcselet- tudomány előadására, úgy, hogy ebben az évben vagy kizá- rólag, vagy túlnyomólag bölcselettudományi előadások volnának, a többi négy év pedig csaknem egészen hasonlítana az eddigi négy évhez. Én ezt a tervet nem tartom helyesnek, mert ha egy tárgyból sem jó rövid idő alatt túlságos nagy anyagot felölelni, kiváltképen áll ez a bölcseletre, melyet egyszerre egy év alatt megemészteni lehetetlen, ha még oly sok órai előadás fordíttatnék is rá. Én azt vélem, hogy a bölcselettudományt két év alatt kellene elvégezni, pl. az I. évben is 8, a lí.-ban is 8 órai előadás mellett. 2. A természettudományok főbb tételeivel, az uralkodó felfogásokkal s a téves tanok megczáfolásával meg kell ismer- tetni a papnövendékeket, mert különben nem képesek a hit ellen támasztott újabbkori támadásokat visszaverni s a fel- merült nehézségeket eloszlatni. Hiszen napjainkban leginkább a természettudományok, a csillagászat, a kosmogonia. a geogonia, a földtan, az őslénytan, a vegytan, az élettan s a többi rokon tudományágak nevében tagadják a hit egyes tételeit; s mikor ellentétet hirdetnek a tudomány és a hit
