Hittudományi Folyóirat 2. (1891)
Kováts Sándor: Mózes öt könyvének hitelessége
792 tomi cultusból van véve. Talán feltűnik e dolog ;1 szives •olvasónak: ámde mindenki tudja, hogy Isten szentségével csak az nem fér össze, ami már tárgyánál fogva ellenkezik vele, ha pedig a tárgy legalább közömbös, akkor a körül- mények és különösen a szándék dönt; már pedig a szűnve- gén levő kölcsönzött eultus-elemek nincsenek tárgyi ellentétben Isten szentségével, tehát a szándék és a körülmények helyes cultussá tehetik; így kell a pátriárkák történetében előfor- dúló s pogány cultushöz nagyon hasonló cselekményeket is felfognunk (pl. a tamarisk-ültetés, a köfelkenés). Tudjuk to- vábbá, hogy a természetfölötti rend a természeti rendet nem szünteti meg, ellenkezőleg, mint alapot föltételezi és meg- nemesbíti, önmaga fölé emeli: így az inspiratio az inspirált alany emberi ismeretét nem szünteti meg. Azért tárgyuk tér- rnészetöknél fogva közömbös (nem rossz) rítusnak, jóllehet az egiptomiak cultusában bálványozó szertartás, az igaz Isten tiszteletében mégis igen tisztes helye lehet; ép úgy mint ma is bizonyos természetes symbolumok majdnem minden cultus- ban szerepelnek, pl. a tömjénfüst. K rövid megvilágítás után felsoroljuk a kölcsönzött vagy összefüggést mutató elemeket: a szövetségsátor alaprajza azonos az egiptomi templomokéval, a frigyszekrény (Ex. 25, 10—22, 37, 1- 9.) Osiris körülírni•- dozható bárkájára emlékeztet P a panes propositionis az arany asztalon (Ex. 25, 23—30.) épen mint az egiptomiaknál, az istenség előtt folyton álló áldozat ;I * 3 * * * az urim-tummim ׳ a rézkígyó (az uraeos a templomok homlokzatán, a király fövegén stb.); a főpap tunicá-jap a papok fehér byssus ruhája,״ (Ex. 28. 39—42, 39. 27. k.) a beretválkozás és nyiratkozás; functio előtt bort élvezni tilos;0 maga a külön papi osztály és hogy a főpapi méltóság örökösödéshez van kötve7 (Herodot. mind I Plutarch, de Iside et Osiride, 5.- Hierorr. in Isai. (J5, 11. Is. 25, 11. Jer. 7. 18. 41. 17. 3 Diodor. I. 75. J Pillion. Allas archeolg. I. 49. kk, II Herodot. II. 37. ״ Plutarch, de Is. et Osir. 5. ■ hév. 5. 15. Ex. 30, 13. 24. Nr. 4. cf. Krön. I. 23, 29.
