Hittudományi Folyóirat 2. (1891)
Kudora János: Az egyházi ékesszólástan elmélete
Ezek elmondása után a legjobb akarattal fordul hallgatói- hoz s mintegy mentegetve önmagát előadja, hogy ezen erős érveket egyedül javulásukra való törekvése adta ajkaira: «Emlékezzetek meg erről, szégyenüljetek meg■, szállj átok szivetekbe, pártütök1.מ Jeremiás meghatóan hivatkozik Isten azon különös jótéte- ményeire, melyekkel Izrael népét a nemzet gyermekkorától fogva az ö napjaiig elhalmozta : «Megemlékeztem rólad, szána- kodvan ifjúságodon és jegyes korod szeretetén, mikor engem köret- tél a pusztában, a földön, mely be nem vettetik. Micsoda hamis- ságot találtak bennem atyáitok, hogy eltávoztak tőlem és hiúság után jártak, és hlvságosakká lettek ? és nem mondották: Hol vagyon az Ur, ki felhozott minket Egiptom földéről; ki átvezetett minket a pusztán, a lakatlan és járatlan földön, a szomjúság földén és a halál képén, oly földön, melyen férfiú nem járt, és ember nem lakott ?»2 «Átkozott férfiú, ki e szövetség igéjét nem hallgatja, melyet atyáitoknak parancsoltam az napon, melyen ki- hoztam őket Egiptom földéről, a vaskemenczéből, mondván: Hall- gassátok az én szómat, és cselekedjetek meg mind, amiket párán- csolok nektek, és ti népemmé lesztek, és én Istenetek leszek».3 vKj jeleket cselekedtél és csodáikat Egiptom földén mind e mai napig- lan, és Izraelen, és az embereken, és nevet szerzettéi magadnak, mint ez napon vagyon; és kihoztad népedet Izraelt, Egiptom föld- jéről jelekkel és csodákkal, erős kézzel és kinyújtott karral és nagy rémülettel»I Isten ezen itt felsorolt jótéteményeinek elmon- dása után a próféta ügyes fordulattal e csodás irgalmi ténye- két a fogságból való kiszabadulás kezességei gyanánt tünteti fel: «Es visszahozom Júdát és Jeruzsálemet a fogságból, és föl- építem őket; mint kezdettől».3 Baruk nagy erővel és hatással használja ugyanezen irgalmi tényeket mint indítóokokat bünbánatos érzelmek felindítására s a -megbántott Isten megengesztelésére: «Ás te Izraelnek Ura 1 I. h. 8. 2 Jeremiás 2, 2. 5. 6. 3 Jeremiás 11, 3—4. 4 Jeremiás 32, 20. 21. 5 Jeremiás 33, 7.
