Hittudományi Folyóirat 2. (1891)
Dr. Dudek János: Az egyház önálló, tökéletes társaság
660 czéljok van; e czélok egymással ellentétben nincsenek, hanem természeténél fogva az állam czélja, mint alsóbbrendű jó, alá van rendelve az egyház czéljának. Ekként a két tökéletes társaság közt összeütközés nem lehetséges, 11a csak nem az emberek önkénye folytán; de ez megint akkor is fordulhat elő, ha tökéletlen társaságról volna szó. Különben pedig ez a frázis: «állam az államban» nem illik rá az állam és az egyház közti viszonyra. Először az egyház soha sem nevezte magát államnak, mert az a név a politikai czélú társadalmakat jelenti, tehát az egyház nem «állam az államban». Másodszor: nem áll az, hogy az egyház az államban van, mivel egyetemes, az egész világra kiterjedő s egyetemessége mellett is egységes társaság lévén az egyház, nem ö van az államban, hanem az államok vannak az egyházban. Harmadszor még akkor sem igaz e frázis, ha szorosan politikai értelemben veszszük az államot az államban, mert ilyen értelemben is lehetséges állam az államban; a mostani német birodalom, mondja Hammer stein,1 valódi példája az államoknak az államban, a nélkül, hogy valami jogi monstrum- nak volna mondható. Negyedszer nem áll az, hogy az egyház nem lehetne tökéletes társaság akkor is, ha a természetéből folyó jogigényei valóban állammá tennék az államban. Az egyház : alapítójá- nak, a teremtő Istennek, nvilt és világosan kifejezett akaratán alapszik, törvényhozói tényén; míg az állam ugyancsak a teremtő akaratán, de csak amennyiben ez az emberi termé- szélből kiviláglik. Ha tehát az egyház és az állam, mint két tökéletes társaság, nem létezhetnék egymással, akkor az kö- vetkeznék, mikép az államról felállított észjogi tételek hamisak, mivel az egyház alapítója és az emberi természet alkotója önmagának ellent nem mondhat, következnék tehát, mikép az állam tökéletes társaság nem lehet. De ennek feltevésére nincs szükség, mivel az egyház tökéletes társaság ugyan, yle nem 1 Kirche und Staat 60. 1.
