Hittudományi Folyóirat 2. (1891)

Dr. Dudek János: Az egyház önálló, tökéletes társaság

52 ezekbe az egyszerű kér. hitközségekbe bevitetett a tekintély, támadt a papság, a hierarchia, a dogmák, a fegyelem: Krisz- tus kereszténysége ősi alakjából kiforgattatott, a fennebb jel- zett értelemben vett ősi egyház láthatatlanná (invisibilis) vált. néhány igazban elrejtőzött s így maradt századokon kérész- tül, míg végre újból felszínre került Lutherben és Kálvinban, akiknek isteni hivatásukká lett1 ezt az ősi kereszténységet a katholicismus békóiból kiszabadítani s a maga eredeti tiszta- ságában visszaállítani. Tehát nem új az új evangélium, de ősrégi, apostoli tan. különösen sz. Pálé, ahonnan a protestánsok nagy elöszere- tettel Pál követőinek vallják magokat; ellenben a kath. egyház újítás a kereszténységben, az a synagoga satanae, azt kell eltörölni a föld színéről. Ez a kijátszott «láthatatlan egyház» természetes követ- kezménye volt az egyedül üdvözítő hitről szóló prot. alaptan- nak,1 2 másrészt pedig igen alkalmas volt arra a czélra, hogy Luther követőivel együtt az egyházi elüljáróság ítélete elöl meneküljön; mert ami nem létezik, az nem is büntethet, s ha a kath. egyház csak idő folytán az ősi tiszta kereszténységre illesztett emberi intézmény, nincs joga a lázadókkal szemben az isteni jog nevében eljárni. A láthatatlan egyház képezte tehát azt a vérköteléket, amely által Luther egyenesen Krisztussal lépett rokonságba, mint az ősi kereszténység képviselője; másrészt ez volt az a furcsa fogalom, amelynek felhasználásával Luther Krisztus intézményéből a rendezett társaság minden lehető eszméjét kitörölte s ami fő: a kath egyház alól az isteni jogi alapot kivonni törekedett. Innen a protestánsok magokat kath. egyháznak, katho- likasoknak, a pápistákat ellenben haeretikusoknak nevezték. Azonban a protestánsok védekezésének ezen módja egyik 1 «Sein Evangelium habe er nicht von Menschen, sondern allein von Himmel, von Jesu Christo, darum sey ei Christi und Evangelist», írta Luther Frigyes fejedelemnek. «Ministerium meum, quod quidem; ut a Christo esse novi etc.». írta Kálvin. L. Möhler Symbolik ■12C. 1. 2 L. Pahnieri: Tractatus de Rom. Pontifice 1877. 35. 1.

Next

/
Oldalképek
Tartalom