Hittudományi Folyóirat 2. (1891)
Végh Kálmán: A holtak iránti kegyelet hajdan és most
Goth. II. 14); a géták között Melás (II. 2.) szerint az asszo- nyok versenyre keltek a fölött, hogy ki égettesse el magát fér- jével; Solinus szerint (10) a géták máglyáit kincsek és fegy- verek ékesítették s abba az özvegy berohanni tartozott. Az ónémeteknél is ezt tartozott az özvegy Dittmar krónikája szerint teljesíteni. A «Saemundar Edda», egy izlandi nyelven írt ónémet hitrege szerint Brunhild, férjének, Siegbert, Ausztrázia királyá- nak halálakor átdöfvén, magát a máglyán égett el urával együtt; az úrnő példáját követvén a szolgálók szintén a máglyára rohan- tak. Ugyancsak a hitrege igen sok más asszonyt is fölemlít, kik nem akarván túlélni férjeik halálát, a máglyán égették el mago- kát. A többek között régiségtudományi szempontból igen kiváló Gumildnak, bizonyos Asmund nejének)!/ esete, ki miután kivégezte magát s holttestét férjével együtt elégették, hamvait férje ham- vaival együtt elégették, s mind a kettőt egy sírba temették. Hasonló szokás a svédeknél még a 11-ik században is divatozott. A keltákról csak annyit tudok, hogy halottaikat égették, legalább a történelmi följegyzés idején, s hogy a hamvakat halmok alá temették. A skandinávokról igen jellemző, hogy történetüket a «Halottégetés kora», «Sírdombok kora» és «Kereszténység kora» szerint osztják fel ősi krónikájokban. A góthok temetkezési szokásáról nem szerezhettem adatot, mindazáltal Alarichról tudjuk, hogy nyugati góthjai öt a Buzentó folyóba temették el. A szlávok, a vendek, általánosabb nevet használva, a szlovének, kik a mai keleti osztrák tartó- mányokban s hazánk kapcsolt részeiben éltek, égették halottai- kát, mint ezt a nekik tulajdonított urnatemetök a nevezett vidékeken bizonyítani látszanak. A germánok, mint Tacitus bizonyítja, az ö korában égették halottaikat, s ünnepélyes torozás közben takarították el a hamvakat. A régi németek «Tannhauser»-nek hívták halottaikat, mert azokat igen gyakran fák belsejében (Tanne = fényű) temették el s ilyen sírokat még ma is fedeznek föl nem egy- szer a svábföldön. Ne gondolja azonban senki, hogy csupán Európa népei temetkeztek oly módon, mint itt nagyjából ismertettem. A rézbó'rnek hazája, Amerika, csak úgy fel tudja mutatni dől-
