Hittudományi Folyóirat 2. (1891)
Ő Felsége elfogadja a «Hittudományi Folyóirat»-ot - Dr. Dudek János: Az egyház önálló, tökéletes társaság
342 anyag nélkül építeni papság nem élhet kellő ellátás nélkü! stb. Az állam eszközei ellenben egyszerűen természeti eszkö- zök. igazságszolgáltatás, katonaság stb. Különböznek 5. tag- jaik minőségére nézve, amennyiben az egyház tagjai az emberek, mint keresztények, az állam tagjai pedig az emberek, mint ilyenek, és 6. különböznek terjedelmükre; az allam kisebb- nagyobb határok közé van szorítva, az egyház ellenben egye- temes, katholikus, kiterjed minden államra és nemzetre. a két társaságnak, az egyháznak és az államnak a tér- mészetében alapuló ezt a különbözőséget a Szentírás is fel- tünteti, amidőn az egyházat ismételten Isten országának (Márk 1. 14. 15), mennyek országának (Máté 3, 2), Isten házának (Zsid. 10, 21) nevezi. Mintha mondaná: olyan a különbség az egyház és a polgári társaság között, amennyire Isten országa Tiberius birodalmától, Istennek szentelt háza a polgári laktól különbözik. Ország, ház az egyház; az emberek között létező emberekből álló, csak más természetű a többi országoktól házaktól. Nevezetes e tekintetben magának Krisztusnak Pilátus előtt tett nyilatkozata: «Az én országom nem e világból való», (Ján. 18, 36.) azaz országomnak, az egyháznak eredete az égből van, Isten szabad és természetfeletti intézkedéséből.1 Míg más országok e világból valók, vagyis emberi eredetűek és természetűek oly czéllal, amely a földi jóra irányul: Krisz- tus országa, az egyház nem ilyen, nem e világból való, hanem természetfeletti eredetű és természetű. Midőn tehát Krisztus e nyilatkozatában egyházának a polgári társaságoktól különbözőségét jelezte, az egyház ellenei, nevezetesen a protestánsok visszaélnek e szavakkal s úgy magyarázzák azokat, hogy vagy Krisztus egyháza nincs a föl- dön, vagy láthatatlan, vagy pedig ostromolják velők az egy- ház birtokjogát. Sajátszerü egy exegesis ez, olyan, mint amilyenre épen a protestánsoknak sziikségök volt, amidőn a katholikusok által tett kérdésre: hogy hol voltak 16 századon keresztül ? — a Palmieri: De Rom. Pontit, p. 30,
