Hittudományi Folyóirat 2. (1891)

Ő Felsége elfogadja a «Hittudományi Folyóirat»-ot - Dr. Dudek János: Az egyház önálló, tökéletes társaság

— 343 —

láthatatlan egyház, ezen contradictio in adiecto mögé bújtak s azt felelték: Isten országa nem e világból való, tehát hogy láthatatlan. így vélik ök azt a mai napig, mert különben nem lehetnének protestánsok.

Pedig Krisztus nem azt mondta: az én országom nines e világon, hanem : nem e világból való. Nem tagadta, hogy van országa itt e földön, hanem magyarázta országának tér- mészetét, amely alapjában az apostoli testületben már megvolt.

Tökéletesen olyan volt Krisztusnak e nyilatkozata egy- házáról, mint midőn apostolaiért Atyjához a többi közt így imádkozott: «Én a te igédet közlöttem velők és a világ gyűlöli őket, mert nem e világból valók, amint én sem vagyok e világ- ból. Nem kérem, hogy vedd el őket e világból, hanem hogy óvd meg őket a gonosztól. Ök nem e világból valók, amint én sem vagyok e világból». (Ján. 17, 14—-16.)

Kinek jutna ezért eszébe állítani, hogy az apostolok vagy láthatatlanok voltak, vagy pedig hogy nem léteztek, mivel Krisztus azt mondta róluk, hogy nem e világból valók ? Nem voltak e világból valók, mivel nem a világ, valamely község vagy Judaea kormányzója Pilátus, hanem Krisztus választotta és tette őket a mennyei tan hirdetőivé. Azért üldözésnek is néztek elébe. Meg is magyarázta e szavait Krisztus. «Ha e világból volnátok, a világ azt, mi övé, szeretné; de mivel e világból nem vagytok, hanem én választottalak titeket e világból. azért gyűlöl titeket a világ.» (Ján. 15, 19).

Krisztus egyháza tehát létezett és létezik itt e földön, látható társaság, Krisztus által szervezve, csakhogy természe- téré különbözik más országoktól, nem e világból való, hanem természetfeletti társaság.1

Br. Eötvös, Guizot egész fantáziájukat összeszedték, hogy ennek az «országom nem e világból való» nyilatkozatnak alapján, amint azt a■ protestánsok magyarázzák, megismer- tessék az első keresztények, a «láthatatlan» kereszténység tag1 L. Hammerstein : Kirche und Staat. 28—30 1. Már sz. Ágoston így írt erről a szövegről: «Non ait: Regnum meum non est in hoc mundo, sed non est de hoc mundo, nec dicit, non est hic, sed non est hinc ; hic enim est usque ad finem saeculi.» (Tractat. 115. in Joan.)